A finnek többsége nem várna Svédországra a NATO-csatlakozáshoz

Az utóbbi időben egyre távolabbinak tűnik Svédország NATO-csatlakozása Törökország vétója miatt.

Munkatársunktól
2023. 02. 02. 16:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az utóbbi időben egyre távolabbinak tűnik Svédország NATO-csatlakozása Törökország vétója miatt. Ankara korábban elsősorban a PKK terrorszervezet tagjainak, illetve szimpatizánsainak adott svéd menedék, illetve kiutasításuk akadályozása miatt ódzkodott a jelentkezés ratifikálásától, újabban a stockholmi Korán-égetés szolgál hivatkozási alapot a törököknek. Közben Recep Tayyip Erdogan török elnök úgy nyilatkozott, hogy fontolóra veheti Finnország csatlakozásának elősegítését, Svédország nélkül. A különutas csatlakozást sem a két skandináv ország, sem a NATO nem szeretné. Helsinki egyelőre úgy áll a csatlakozáshoz, hogy prioritásként kezeli a Svédországgal közös felvételt. 

Maguk a finnek viszont nincsenek ennyire meggyőződve arról, hogy ne csatlakozhatna országuk nyugati szomszédjuk nélkül, épp ellenkezőleg, jegyzi meg az Ilta-Sanomat című napilap, amely csütörtökön közvélemény-kutatást közölt a kérdésben. A lap reprezentatív felmérése szerint, amelyben 1021 embert kérdeztek meg, 

a válaszoló finnek 53 százaléka úgy gondolja, hogy Finnország NATO-tagságának megvalósítása nem múlhat azon, hogyan teljesít Svédország, miközben csak 28 százalékuk gondolja úgy, hogy Finnországnak Svédországgal egy időben kellene a NATO-hoz csatlakoznia.

A felmérésben megmutatkozó többségi véleménnyel ért egyet a Finn Külpolitikai Intézet vezető biztonságpolitikai kutatója is, aki a svéd nyelvű finn HBL lapnak adott interjút. Charly Salonius-Pasternak szerint Finnországnak a lehető leghamarabb csatlakoznia kell, függetlenül attól, hogy a folyamat Svédországnak mennyi ideig fog tartani. Utalva Sanna Marin kormányfő álláspontjára, miszerint kormánya motivációja Finnország és a finnek biztonsága, a mielőbbi csatlakozás az ország legfontosabb biztonságpolitikai érdeke. 

A szakember hozzátette, míg Finnországnak 1300 kilométer hosszú szárazföldi határa van Oroszországgal, addig Svédországnak egyáltalán nincsen ilyen. 

Hozzátette, hogy a NATO és Svédország között folytatódna az eddigi katonai együttműködés, és Finnország sem hagyná magára szomszédját a csatlakozás után, épp ellenkezőleg, Svédország biztonságpolitikai helyzetét javítaná, ha Norvégia mellett még egy másik NATO-ország lenne a szomszédja, szögezte le Salonius-Pasternak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Flickr)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.