A szankciós politikánál az is jobb lett volna, ha az EU nem csinál semmit

A Kijevben a kilincset egymásnak adogató uniós vezetők már a jövő évi EP-választásra kampányolnak – fogalmazott lapunknak Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós ügyekért felelős kutatási igazgatója, aki kitért arra is: az európai vezetők semmit nem tesznek a béke érdekében, a háborút érintő politikájuk pedig nem az EU-s érdeket és nem az európai polgárok érdekeit tartja szem előtt.

A kutatási igazgató kitért az Ukrajna újjáépítéséről szóló uniós diskurzusra is. Mint azt Kovács Attila kiemelte: röpködnek az eurómilliárdok az uniós elit döntései alapján Kijevnek, és bár az természetes, hogy Európa szolidaritást vállal a háborúban álló országgal, az már korántsem az, hogy az elhibázott szankciós politika miatt nehéz helyzetbe került háztartásokra róják Ukrajna újjáépítésének anyagi terheit is – miközben a nekünk jogosan járó forrásokat visszatartják.

Kovács Attila beszélt arról is: az teljesen természetes, hogy az Egyesült Államok az önérdekét követi ebben a helyzetben, a gond az, hogy ezt az EU vezetése nem teszi meg – akár az Egyesült Államoknak ellentmondva is.

Ha tehát a konfliktus katonai értelemben el is éri vagy legalább közeledik a nyugvóponthoz, a gazdasági és társadalmi kilátások továbbra is borúsak, éppen ezért mindenképp szemléletváltásra és új vezetőkre van szüksége Európának, hogy ebből a konfliktusból ki tudjon kecmeregni a a kontinens

– emelte ki Kovács Attila.

Már a jövő évi EP-választásokra kampányolnak

Lapunk kérdésére a Kijevben a kilincset egymásnak adogató uniós vezetőkkel kapcsolatban a kutatási igazgató beszélt arról is: a politikai PR régóta fontos része az uniós csúcsvezetők kommunikációjának; emlékezzünk csak vissza arra, hogy Ursula von der Leyen asszony tavaly az Európai Parlament előtt tartott évértékelő beszédét az ukrán nemzeti színekbe öltözve, azaz kék-sárga kosztümben mondta el. „Ez volt egyébként az az ominózus beszéd, amelyben a béke szó egyetlenegyszer sem hangzott el” – fűzte hozzá Kovács Attila. A kutató kitért arra is:

jól mutatja az uniós vezetők tehetetlenségét, hogy a háború közepén PR-akciókat gyártanak, mert azokat az érdemi eszközöket, amelyek közelebb segítenék Ukrajnát a béke eléréséhez, nem tudják vagy nem akarják használni. De ne felejtsük el, hogy ez a kommunikáció egyrészt a brüsszeli elitnek, illetve a saját házi sajtójuknak szól, másrészt pedig vészesen közelednek a jövő évi európai parlamenti választások is, amelyeket követően ismét újraosztják a brüsszeli csúcspozíciókat.

Ebben a kontextusban egyértelmű, hogy Ursula von der Leyen nem úgy szeretne bevonulni a történelembe, mint az a bizottsági elnök, akinek ciklusához kevés siker, de cserébe sok kudarc fűződik; gondoljunk csak a járvány alatti elhibázott vakcinabeszerzésre vagy akár a brexit végkifejletére, magyarázta Kovács Attila.

Borítókép: Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója (Forrás: Alapjogokért Központ)