Miért kell egyáltalán a trükközés? Azért, mert egyes baloldali uniós körökben máig tartja magát, hogy a falak nem működnek. – Azt akarjuk, hogy Európát egy erőddé változtassuk? A falak, egyszerűen szólva, nem működnek – érvelt a vitában a Politico brüsszeli hírportál információi szerint Olaf Scholz szociáldemokrata német kancellár, elrettentő példaként az amerikai–mexikói határt emlegetve. Korábban Ylva Johansson, az Európai Bizottság szintén szociáldemokrata svéd belügyi biztosa is megerősítette, hogy „a kerítés nem jó megoldás a migráció megállítására”, és az Európai Parlament is ilyen állásfoglalást fogadott el.
Hogy akkor mi a jó megoldás, és hogy akkor miért épít mégis mindenki határzárat, arról viszont kevesebbet beszélnek. Márpedig egy 2022 végi jelentésből kiderül, hogy míg 2014-ben, tehát a migrációs válság kirobbanása előtt 315 kilométernyi kerítés magasodott az uniós tagállamok határain, addig tavaly év végén már 2048 kilométer.
Az Európai Unió 12 033 kilométeres külső szárazföldi határán 1535 kilométeren, avagy 13 százalékán emeltek már akadályt.
Kerítést épített Törökországgal közös határán Görögország és Bulgária; Athén tavaly jelentette be, hogy meghosszabbítja a határzárat. Követte a magyar példát Szlovénia, igaz, ott azóta a baloldali kormány a kerítés elbontásába kezdett (ki is lőttek a migrációs adatok). Emlékezetes, 2015-ben Werner Faymann osztrák kancellár még azzal védekezett, ők nem kerítést építenek, csak „kaput oldalsó szárnyakkal”. Az orosz fenyegetés miatt, illetve miután Belarusz 2021-ben politikai célokból növelte a migrációs nyomást, szintén határzárat húztak fel a baltiak és Lengyelország, s erre készül Finnország is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!