Lengyelország idén a GDP-jének négy százalékát költi majd védelmi célokra – erről Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök beszélt a napokban Siedlcében, ahol katonákkal találkozott.
Hangsúlyozta, hogy nincs erős állam erős hadsereg nélkül, és megjegyezte, hogy az ukrajnai háború arra késztette kormányát, hogy növelje védelmi kapacitását. Hozzátette azt is, hogy kormányának most a legmagasabb, abszolút prioritása az ország fegyveres erőinek megerősítése és a NATO jelenlétének növelése lengyel területen.
Lengyelország már tavaly márciusban bejelentette, hogy 2023-ra a GDP három százalékára emeli védelmi kiadásait, azonban Mateusz Morawiecki szerint az ország délkeleti szomszédjában zajló konfliktus szükségessé teszi, hogy még gyorsabban felfegyverkezzen az ország.
A 4 százalékkal egyébként Lengyelország lenne az a NATO-tagállam, amelynek a gazdaságához viszonyítva a legnagyobb a kötelezettségvállalása, megelőzve Görögország 2021-ben rögzített 3,87 százalékát.
Mariusz Blaszczak védelmi miniszter tavaly júliusban hozta nyilvánosságra az ország azon szándékát, hogy Európa legerősebb szárazföldi haderejével rendelkezzen, és megállapodott Dél-Koreával a rendkívül fejlett K2 Black Panther harckocsikról, valamint arról, hogy ezeket a harckocsikat a jövőben Lengyelországban fogják gyártani. A lengyel kormány emellett Patriot és HIMARS rendszereket, F–35-ös vadászrepülőgépeket és Abrams harckocsikat szerzett be az Egyesült Államoktól. Utóbbi esetében a teljes megrendelésnek 2026-ra kell elkészülnie. Lengyelország várhatóan logisztikai támogatást, képzést és szimulátorokat kap a teljes csomag részeként.
Tavaly márciusban Lengyelország megállapodást írt alá az Egyesült Királysággal is a Sky Sabre védelmi rendszerről, amely százfős legénységgel együtt Lengyelország légvédelmének támogatására szolgál.
Eközben a lengyel gazdaság is jobban teljesített 2022-ben, mint amire korábban számítottak a szakemberek, ahogy az a lengyel statisztikai hivatal (GUS) adataiból is kiderült.
A 2021-ben tapasztalt koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés folytatását némileg hátráltatta a 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború, bár az éves növekedés így is meghaladta a közgazdászok 4,5 százalékos becslését.
Borítókép: Lengyel katonák (Fotó: Artur Widak)
