Tartja stabil negyedik helyét, sőt, már a Zöldeket is majdnem utólérte az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali német párt az INSA közvélemény-kutató legfrissebb, hétfőn közölt felmérése szerint. A tizedik születésnapját éppen hétfőn ünneplő ellenzéki párt a 2021. szeptemberi választásokon elért 10,3 százalékos eredményéhez képest lassan, de folyamatosan erősödik, jelenleg 15,5 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Az AfD-t a Kereszténydemokrata Unióból (CDU) kivált politikusok és közgazdászok alapították, a CDU egyfajta euroszkeptikus alternatívájaként. A kezdetekben az eurózóna és a dél-európai államoknak nyújtott pénzügyi mentőcsomagok bírálatával hívták fel magukra a figyelmet, később az iszlám- és bevándorlásellenességével szereztek maguknak támogatókat.
Nem mi lettünk radikálisabbak, hanem a válságok lettek azok. Az emberek életét gyökerestül felforgatták
– mondta az AfD hétfői születésnapi ünnepségén a párt alapítója és egykori vezetője, Alexander Gauland.
Az irányvonal nem mindenkinek tetszett: vezetőváltások és pártszakadások következtek, de az AfD stabilan tartja eddig megszerzett pozícióit, a Bundestag mellett (a tizenhatból) tizenöt tartományi parlamentben képviselteti magát. Kelet-Németországban különösen népszerűek, ahol rendre a szavazatok húsz-harminc százalékát szerzik meg. Az előrejelzések szerint ráadásul a jövő évi brandenburgi, szászországi és türingiai tartományi választást is megnyerhetik.
Az AfD azt az űrt tölti be, amelyet a többi párt hátrahagyott. Azokat a polgárokat képviseljük, akik úgy érzik, nincs képviseletük
– hangoztatta Tino Chrupalla társelnök.
A párt nyilvános megszégyenítése és megbélyegzése sem tántorította el a szavazóit: a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) két évvel ezelőtt titkosszolgálati megfigyelés alá helyezte, mondván: az AfD-ben egyre nagyobb teret kapnak a radikális elemek, a párt veszélyt jelent Németország alkotmányos berendezkedésére.
Az AfD vezetősége politikai boszorkányüldözésről beszél, ám, politikailag sem sínylették meg a történteket. Miután a migrációs válság lekerült a német politika napirendjéről, s az AfD népszerűsége is csökkenni kezdett, a tavaly februárban kirobbant orosz–ukrán háború új lendületet adott a pártnak. A jobboldali alakulat ugyanis abban a tekintetben is egyedülálló, hogy a parlamenti pártok közül csak ők utasítják el a Moszkvával szembeni uniós szankciókat és a német fegyverek szállítását Ukrajnának. Mint Tino Chrupalla hangsúlyozta: „Ez nem a mi háborúnk”. Társelnöke, Alice Weidel pedig katasztrofális döntésnek nevezte a berlini kormány minapi döntését, hogy Leopard-harckocsikat küld Ukrajnának. A párt nem véletlenül szerzett magának új támogatókat, hiszen a téma erősen megosztja a német társadalmat: a ZDF felmérése szerint a nyugati tartományok lakosainak 59 százaléka értett egyet a döntéssel, a keletiek 57 százaléka nem.
