Novák Katalin: A lehető leghamarabb tűzszünetre és békére van szükség

Az energetikai és gazdasági együttműködések erősítéséről tárgyalt csütörtökön Novák Katalin a Bahreini Királyságban. A magyar államfőt Hamad bin Isza al-Kalifa sejk, Bahrein királya is fogadta, akivel egyetértett abban, hogy mihamarabb békére van szükség Ukrajnában, amit csak a béketárgyalások hozhatnak el. A magyar delegáció két együttműködési megállapodást is aláírt az Öböl menti állam két vállalatával.

Tóth Loretta (Manama)

2023. 02. 16. 16:02

NOVÁK Katalin — Novák Katalin Bahreinben Fotó: Bruzák Noémi

A háború óta az EU is keresi Bahrein kegyeit

Az olajban gazdag királyság az elmúlt évtizedben – az Egyesült Arab Emírségekhez hasonlóan – a fenntartható fejlődés érdekében igyekezett diverzifikálni bevételi forrásait, amelynek következtében mostanra Bahrein vált az Arab-öböl térségének egyik legfontosabb nemzetközi bankközpontjává; a manámai bankokban mozog az arab világ pénzének jelentős része, az ország stabilitása így sokak érdeke a régióban, miközben az Egyesült Államok előretolt stratégiai bástyaként használja az Iránnal szemben található – négy nagyobb és további harminc kisebb szigeten elhelyezkedő – államot. Az elmúlt hónapokban az Európai Unió is egyre több figyelmet fordít Bahreinre, illetve a Perzsa-öböl menti országokra, tekintve, hogy a térség államait tömörítő Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) a világ olaj- és földgázpiacának jelentős szereplője;

együttesen a világ bizonyított olajkészletének közel 40 százalékát és a bizonyított földgázkészletek 23 százalékát birtokolják.

Európa energiadiverzifikációjában kulcsszerep jut az Öböl menti államoknak

Ez a közeljövőben rendkívül felértékelheti az Öböl menti országokkal való uniós együttműködést, tekintettel arra, hogy Washingtont követve Brüsszel is kulcsfontosságú célként határozta meg az orosz energiától való eltávolodást az egy éve kirobbant orosz–ukrán háború miatt.

Ami az energiadiverzifikációt illeti, Európa máris jelentősen több olajat importált az Öböl menti térségből 2022 első tíz hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, és a Perzsa-öbölből az EU-ba irányuló földgázáramlás is megnőtt: Katar például tavaly (az Egyesült Államok után) az EU második legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) szállítója volt (az állami tulajdonú QatarEnergy tavaly novemberben 15 évre szóló szerződést írt alá Németországgal évi kétmillió tonna LNG szállításáról 2026-tól kezdődően, megerősítve ezzel a hosszú távú kapcsolatokat az Öböl legnagyobb LNG-szolgáltatója és Európa legnagyobb gazdasága között).

A semlegesség jól jöhet a békeközvetítésnél

A gazdasági kapcsolatok felértékelődése mellett az is jelentősen növeli az Öböl menti országok diplomáciai jelentőségét, hogy a háború kezdete óta igyekeznek kívül maradni a Nyugat-barát és oroszbarát kettősségen, a neutrális szerep megtartása miatt pedig egyes elemzők szerint a GCC hat tagállama (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Bahrein és Omán) akár a legjobb békeközvetítővé is válhat az orosz–ukrán háborúban.

A GCC-tagállamok ráadásul eleve a háború diplomáciai úton történő mihamarabbi megoldását sürgetik, és azzal kalkulálnak, hogy a jövőbeni olajár-ingadozások esetén Moszkva együttműködésére is szükség van az árak stabilizálásához.

Az Európai Unió egyébként – Szaúd-Arábia után – Bahrein második legfontosabb kereskedelmi partnere, a kapcsolatok felértékelődésének pedig jó indikátora, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök a tavaly novemberben Balin megrendezett G20-csúcstalálkozóról egyenesen Manámába repült, hogy részt vegyen egy regionális fórumon. A bizottsági elnök akkor beszédében is hangsúlyozta:

az orosz–ukrán háború nyomán az EU az energetikai, a gazdasági és a biztonsági kapcsolatait is erősíteni szeretné az Öböl menti országokkal.

Brüsszel egyébként idén május elején immár második alkalommal rendez éves konferenciát Bahrein és az EU között.

Az al-Kalifa dinasztia 1783 óta áll az ország élén

Hamad bin Isza bin Salman al-Kalifát 2002. február 14-én koronázták meg Bahrein királyává, emírként azonban 1999 tavasza óta uralkodik a legkisebb arab államban. Hamad király széles körű végrehajtó jogkörrel rendelkezik, amely magában foglalja a miniszterelnök és minisztereinek kinevezését, a hadsereg irányítását, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöki tisztjét, a parlament felsőháza tagjainak kinevezését és a választott alsóház feloszlatását. A jelenleg is uralkodó al-Kalifa dinasztia 1783 óta uralja a szigetcsoportot; ekkor szabadították fel ugyanis a bahreini lakosokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát – függetlenségét végül 1971-ben nyerte el. A régióban először itt bukkantak olajra 1932-ben, ami az ország hirtelen modernizációjához vezetett.

Borítókép: Hamad bin Isza al-Kalifa sejk, Bahrein királya fogadja Novák Katalin köztársasági elnököt El-Manámában 2023. február 16-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)