A német kormány paradigmaváltásra készül a migrációs politikában – közölte Joachim Stamp, Németország első migrációs megállapodásokért felelős különmegbízottja. Berlin azok után hozta létre a pozíciót, hogy az Európai Unióban is a változás szele fúj a bevándorlás kezelésének kérdésében. Egyre több tagállam fordul ugyanis Brüsszelhez, hogy vegye le a vállairól a folyamatosan növekvő migrációs nyomás terheit. Az Európai Unió a minap el is ismerte, meg kell erősíteni a külső határokat, és ehhez pénzügyi forrásokat kell rendelni. Az unió falak vagy kerítések építésére továbbra sem adna pénzt, határvédelmi eszközökre ugyanakkor még többet fordítana.
A német kormánykoalíció ugyan nem tartozik a változást követelő uniós vezetések közé, de nem akarja szövetségesei haragját kivívni azzal, hogy továbbra is magához csábítja a bevándorlókat. Németországban 2022-ben 244 ezer új menedékkérelmet nyújtottak be, ezeknek több mint a felét elfogadták. A benyújtott kérelmek száma 2016 óta nem volt ilyen magas, az egy évvel korábbi adatokhoz képest pedig 47 százalékos emelkedést mutat.
Berlin új terve szerint a migránsokat Észak-Afrikába kellene küldeni a menedékkérelmük elbírálására.
A nyugat-európai ország nem mondana le azonban teljesen arról az elképzeléséről sem, hogy a fogyatkozó népesség miatt fennálló munkaerőhiányt bevándorlókkal pótolja. A német szövetségi hivatal adatai szerint évente 400 ezer külföldi munkavállalóra lenne szükségük, hogy betöltsék a munkaerőpiacon keletkezett űrt. Az új terv értelmében, Joachim Stamp szavai szerint egyfajta adok-kapok alakulna ki: továbbra is érkezhetnének Németországba a legális bevándorlók, akikért cserébe visszatoloncolnák származási országukba azokat, akiknek elutasították a menedékkérelmüket. Joachim Stamp közölte: az afrikai országok mindezen felül további előnyöket is szerezhetnének egy ilyen megállapodással, Berlin a többi között megkönnyítené a vízumkérelmüket, vagy szorosabb együttműködést ajánlana fel egyes területeken, mint például az infrastruktúra kiépítése.
A migrációs megállapodásokért felelős különmegbízott arról is beszélt, ez a fajta eljárás sokkal „humánusabb” lenne, mint Nagy-Britannia ruandai megoldása.
Az Egyesült Királyság bíróságainál elakadt terv szerint azokat a menedékkérőket, akiknek kérelmét elutasítják, a kelet-afrikai államba toloncolnák. Cserébe Ruandának 140 millió fontot (körülbelül 60 milliárd forintot) fizetnének. Tavaly a brit példát követve Dánia is tárgyalásokba kezdett az afrikai országgal egy hasonló eljárás kidolgozásáról. Idén januárban ugyanakkor a dán kormány migrációért és integrációért felelős minisztere közölte, Koppenhága felfüggesztette a megbeszéléseket arra hivatkozva, hogy az Európai Unió, vagy több tagállam együttműködésével szeretne létrehozni egy Európán kívüli menekültközpontot.
