A svájci kormányra az orosz–ukrán háború kezdete óta nyomás nehezedik az Ukrajnába tervezett fegyver- és lőszerszállítások akadályozása miatt. Pedig az, hogy Bern küld-e fegyvert Ukrajnának vagy sem, nem annyira politikai döntésen múlik: egy sor jogi kérdés és a politikai-katonai semlegesség évszázadok óta fennálló doktrínája is a törvényhozók útját állja, ha segíteni akarják az ukránokat.
Az alpesi ország nemzetközi semlegességét ugyanis lényegében a napóleoni háborúkat végleg lezáró 1815-ös párizsi békeszerződéstől számíthatjuk, annak gyökerei azonban mintegy ötszáz évvel korábbra nyúlnak vissza.
A semlegesség elve miatt ráadásul Svájcnak nemcsak arra nincs módja, hogy közvetlenül fegyvereket küldjön háborúban álló országoknak, de a reexportot sem engedheti meg, azaz arra sem adhat jóváhagyást, hogy más államok átadják svájci gyártású fegyvereiket egy harmadik országnak háborús célra.
Bern – Kijev kérése ellenére – már eddig is több uniós tagállam, köztük Németország, Spanyolország és Dánia tervezett fegyverszállítását akadályozta meg a semlegességre hivatkozva, a patthelyzetet ráadásul az is bebetonozza, hogy a nemzetközi jog szerinti semlegesség azt is jelenti: a semleges országnak minden, egy adott háborúban érintett felet egyformán kell kezelnie. Vagyis azzal, hogy Bern csatlakozott a Moszkva ellen hozott fegyverkereskedelmi tilalomhoz, ugyanezt a megközelítést köteles alkalmazni Ukrajna esetében is.
A berni kormány ugyanakkor igyekezett megoldást találni arra, hogy hogyan lehetne megkerülni a semlegesség elvét, illetve hogy miként hagyhatnák jóvá az európai partnereknek a svájci gyártású fegyverek reexportját. A változást szorgalmazók között van Thierry Burkart liberális politikus is, aki a brüsszeli lapnak úgy fogalmazott:
Semlegesek vagyunk és azok is maradunk, de a jelenlegi helyzetben valójában nem történik más, mint hogy megakadályozzuk nyugati partnereinket abban, hogy támogassák Ukrajnát.
Ukrán tisztviselők is sürgették a svájci kormányt, hogy vizsgálja felül álláspontját. „Arra kérem Svájcot, hogy biztosítson olyan védelmi fegyvereket, amelyek megvédik az emberek életét” – mondta a múlt hónapban Vitalij Klicsko kijevi polgármester, aki szerint ha az emberi jogokról, az életről és halálról, a háborúról és a békéről van szó, Svájc nem lehet semleges.
A Szabad Demokrata Pártot vezető Brukart egyébként még tavaly nyáron nyújtott be egy törvénymódosítást, amely lehetővé tenné a fegyverexportot Ukrajnába olyan országokon keresztül, amelyek osztoznak a svájci értékekben, anélkül, hogy a kormány kifejezett engedélyét kellene kérniük.
Ezt tárgyalta meg múlt pénteken a parlament biztonságpolitikai bizottsága, amely úgy döntött: elutasítja a svájci fegyverek Ukrajnába történő reexportjának engedélyezésére irányuló parlamenti kezdeményezést, mert az sérti a semlegességi törvényben foglalt egyenlő bánásmód elvét.
A berni parlament honlapján közzétett sajtóközleményben úgy fogalmaznak: a bizottsági tagok többsége úgy véli, hogy egy ilyen döntés „sérti a semlegességről szóló törvényben rögzített egyenlő bánásmód elvét, ha a svájci katonai anyagok reexportját csak Ukrajnába engedélyezik”.
