A svéd Egészségügyi és Népjóléti Tanács a napokban publikálta legújabb határozatát, melynek értelmében növelni kell az úgynevezett „nemmegerősítő” ellátás elérhetőségét. A következő év január elsejére fel kell állítani három magas szakmai kompetenciával rendelkező országos központot, amely a nemváltásban segíti a pácienseket, áll a kommünikében. Az Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanács úgy határozott, hogy a nemi diszfóriát kiemelten speciális ellátási formaként kell kezelni és az eddigi különálló szakrendeléseket központosítani.
„A cél az egyenlőbb ellátás, a szélesebb körű betegellátás és a garantált elérhetőség” – áll a dokumentumban. A szakellátás bővítését Kristina Wikner, a szervezet osztályvezetője azzal magyarázta, hogy nőtt az ellátásra szoruló páciensek létszáma az elmúlt időszakban. Hozzátette, hogy nagyon fontos, hogy az ellátási lánc ezen páciensek tekintetében folyamatos és hozzáférhető legyen.
A nemi diszfória kezelése Svédországban egyre több vitát vált ki. Az Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanács protokollja szerint a nemi diszfóriával (identitászavarral) diagnosztizált kiskorúak korai serdülőkortól kezdődően a pubertás fejlődését lassító kezelést kaphatnak, később pedig az ellenkező nemű hormonkezelést lehet végezni.
Svédország legismertebb kutatókórháza, a Karolinska Klinika 2021-ben ennek ellenére leállította a gyermekek nemváltással kapcsolatos hormonkezelését, hivatkozva arra, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű kutatási eredmény azok hosszútávú hatásaival kapcsolatban.
A neves egészségügyi intézmény kijelentette, hogy a kezelés hatásának és előnyeinek tudományos megalapozottsága jelentős hiányosságokkal rendelkezik, és számos ellentmondás van a kockázat-haszon kapcsán is. Tavaly maga az Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanács is az eljárás felülvizsgálatába kezdett azután, hogy az SVT köztelevízió oknyomozó riportja bemutatta, hogy a kezelésben részesülők többsége maradandó testi és lelki sérüléseket szerzett.
A tudományos megalapozottság hiánya és a számos balul elsült, gyakran öngyilkosságban végződő kezelés ellenére úgy tűnik, a hivatal jelentős költségráfordítással, fejleszteni kívánja az ellátórendszert.
