Grúziában hétfőn még csak a honatyák verekedtek össze, kedden este már a parlament elé vonult tömeg csapott össze a rendőrökkel az úgynevezett „külföldi ügynökökről” szóló törvénytervezet miatt.
Az első olvasatban nagy többséggel elfogadott jogszabály előírná, hogy minden szervezet, amely finanszírozása legalább 20 százalékát külföldről kapja, „külföldi ügynökként” regisztráltassa magát, ellenkező esetben súlyos bírsággal kellene szembenéznie. Efféle, a civil szervezeteket érintő – bár jóval enyhébb – szabályozás nem példátlan egyébként az Európai Unióban sem, például Olaszországban vagy Magyarországon, sőt az Egyesült Államokban 1938 óta regisztrálniuk kell magukat a külföldi lobbiszervezeteknek. Hogy akkor mi vele a probléma? Az, hogy a grúz törvénytervezet inkább hasonlít a 2012-ben elfogadott oroszhoz, amit az elmúlt években Moszkva egy sor ellenzéki szervezetet ellehetetlenítésére, a másként gondolkodók elhallgattatására használt.
A jogszabály miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki, ezért a Nyugat-párti többség attól tart, elfogadásával az uniós integrációnak tennének keresztbe.
De a háttérben többről van itt szó, mint a „külföldi ügynökökről”. A törvény fő támogatója a Grúz Álom nevű kormánypárt, amely hivatalosan ugyan elkötelezett az uniós csatlakozás mellett, a gyakorlatban azonban mintha vonakodnának elszakadni Oroszországtól. Ezt bírálóik azzal magyarázzák, hogy a párt egykori alapítója, illetve korábbi miniszterelnök Bidzina Ivanishvili gazdasági érdekeltségei révén ezer szállal kötődik az oroszokhoz. Az acéliparban, bank- és ingatlanszektorban érdekelt üzletember vagyonát a Bloomberg majd hatmilliárd dollárra becsüli. Ugyan már visszavonult a politikától, de állítólag befolyása még mindig jelentős, a háttérből ő mozgatja a szálakat.
Grúzia az Oroszország ellen kivetett gazdasági szankciókhoz sem csatlakozott, és fegyvereket sem küld Ukrajnának.
A grúz társadalom elkötelezettsége a Nyugat mellett viszont megkérdőjelezhetetlen. Februári közvélemény-kutatások szerint az emberek 81 százaléka szeretne csatlakozni az Európai Unióhoz, és 75 százalék a NATO-hoz. Korábbi felmérésekből az is kiderült, hogy 85 százalék fenyegetésként tekint Oroszországra, 67 százalék az oroszokat hibáztatja az ukrajnai háborúért, és 98 százalék tekint szimpátiával az ukránokra.
Grúzia tavaly márciusban nyújtotta be csatlakozási kérvényét, amit azonban csalódásukra az Európai Unió visszautasított és további reformokhoz kötött. A felmérések szerint viszont csak az emberek 30 százaléka gondolja azt, hogy ezekért a reformokért eleget tesz a kormány, és a „külföldi ügynök” törvényben is csak a távolodást látják. Aggodalomra adhat okot, hogy kedd este a tüntetések erőszakba torkolltak, a rendőrök gázspray-t és vízágyúkat is bevetettek, amire a demonstrálók kövekkel, sőt Molotov-koktélokkal válaszoltak.
Nem számít, hányszor oszlatnak fel minket, nem számít, mennyi gázt vetnek be, újra összegyűlünk, és egyre többen leszünk!
– üzente az ellenzék vezetője.
A 2014-es Euromajdant idéző események azért várhatóan nem fajulnak el. A törvénytervezetet még második és harmadik olvasatban is el kell fogadni, illetve Szalome Zurabisvili grúz elnök is leszögezte, hogy támogatja tüntetőket, vétóval fog élni. A Grúz Álomnak azonban megvan hozzá a többsége, hogy akár így is keresztülvigye akaratát. Giorgi Garibasvili miniszterelnököt pedig éppen Berlinben biztosította Robert Habeck alkancellár, hogy „Európa kapuja nyitva áll”.
Borítókép: Rohamrendőrök sorfalat állnak a külföldi ügynökökről szóló törvény elleni tiltakozáson a parlament épületénél Tbilisziben 2023. március 7-én, miután a parlament első olvasatban elfogadta a jogszabályt (Fotó: MTI/EPA/Zurab Kurcikidze)
