„Emmanuel Macron nem fog meghátrálni”

Nem valószínű, hogy Emmanuel Macron meghátrál a nyugdíjreformot illetően, de a társadalmi felháborodás hosszú ideig el fog tartani, amit az ellenzék igyekszik majd politikailag kihasználni – mondta lapunknak Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója azzal kapcsolatban, hogy a francia államfő csütörtökön parlamenti szavazás nélkül hirdette ki a már hónapok óta tartó tüntetéseket és sztrájkokat kiváltó nyugdíjreformot.

Párizs, 2023. március 17. Tûzoltók próbálják eloltani a tüntetõk által felgyújtott barikádok egyikét a francia kormány nyugdíjreformja elleni tüntetésen a parlamenti alsóház, a nemzetgyûlés közelében, Párizsban 2023. március 16-án. A francia hatóságok az este folyamán 217 embert vettek õrizetbe. A nyugdíjkorhatár 62-rõl 64 évre emelését elõirányzó törvénytervezetet a francia elnök parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki, mert elfogadásához nincs biztosítva a többség a nemzegyûlésben. MTI/EPA/Mohamed Badra Fotó: Mohamed Badra

– Mennyire szokványos az, hogy a francia alkotmány 49.3-as cikke alapján parlamenti szavazás nélkül hirdetnek ki egy törvényt?

– Ezt a paragrafust nagyon megszigorították 2008-ban, nem lehet akármire használni, elsősorban a költségvetéssel kapcsolatos törvényeknél lehet automatikusan alkalmazni – egy ciklusban egyetlenegy törvénynek az átviteléhez. Nem szokványos eszköz tehát, de a költségvetési törvényeknél már előfordult korábban is. Emmanuel Macronék a nyugdíjreformot nagyon ügyes módon becsempészték a költségvetési törvénytervezethez kapcsolódó jogszabályba. Eredetileg nem akarták használni, mert tudták, hogy ennek komoly következménye lesz. Azért is volt szükség erre, mert Macron pártjának nincs többsége a nemzetgyűlésben. A jobbközép Republikánusok jelentik a mérleg nyelvét, de ők is nagyon megosztottak a kérdésben.

– A kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtására készült az ellenzék. Sikerülhet megbuktatniuk a kormányt?

– Az a nagy kérdés, hogy mennyire áll ki egy ilyen indítvány mellett a teljes ellenzék. Abban kell ugyanis megállapodniuk, hogy mire kívánják fektetni a hangsúlyt az indítványban, meg kell egyezniük egy közös szövegről. A rendkívül heterogén ellenzéket ismerve viszont kizárt, hogy ez megvalósuljon. Van egy másik lehetőség: ha valamivel több mint 180 képviselő benyújt egy indítványt népszavazás kiírására. Ez azonban bonyolult jogi folyamatokkal járna, az alkotmánybíróság jóváhagyására is szükség volna, nem véletlen tehát, hogy ezzel a lehetőséggel még sosem éltek. Arra látok nagyobb esélyt, hogy Macron számára annyira kellemetlen lesz a nyugdíjreform elfogadtatására adott társadalmi reakció, illetve a parlament is obstrukcióval akadályozhatja ezentúl a törvénykezést, hogy kormányátalakításra lesz kényszerítve. Azt viszont nem tartom valószínűnek, hogy meghátrál a nyugdíjreformot illetően.

– Biztosan állíthatjuk, hogy a társadalmi nyomás ellenére sem fog visszatáncolni Macron?

– Szerintem nem. Annál is inkább, mert ez bizonyos fokig arról is szól, amit Macron már korábban hangsúlyozott: Franciaországnak nagy szüksége van arra, hogy a külvilágnak látványosan felmutassa, a gazdaság megreformálható.

A francia gazdaság nagy problémája ugyanis az, hogy rendkívül sok szociális kiadása van, ezek között a nyugdíj is jelentős problémát okozott, európai viszonylatban itt az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár.

Azzal számolok, hogy a felháborodás hosszú ideig tartós lesz, és az ellenzéknek is politikailag hasznos, ha napirenden tartják az ügyet. A döntés degradálni fogja a kormány hitelességét, az elmúlt két hónapban megcsappant a miniszterelnök és az elnök támogatottsága is. Macronnak ez már nem sokat számít, hiszen ez az utolsó elnöki ciklusa, de a pártjának igen, hiszen már megy a birkózás, hogy ki legyen az utódja.

– S mi történik, ha tényleg összeáll az ellenzék, és megszavazza a közösen beadott bizalmatlansági indítványt?

– A kormány lemond. Macronnak ezután két opciója van: kinevez egy új miniszterelnököt vagy feloszlatja a parlamentet, s új választásokat írnak ki. Neki ez nem lenne jó megoldás, mert az ellenzék még inkább megerősödne. A kormányátalakítást viszont valószínűleg nem tudja elkerülni.

Borítókép: Tűzoltók próbálják eloltani a tüntetők által felgyújtott barikádok egyikét a francia kormány nyugdíjreformja elleni tüntetésen a parlamenti alsóház, a nemzetgyűlés közelében Párizsban 2023. március 16-án (Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra)