„A demokráciák erősödtek az első, 15 hónapja tartott demokrácia csúcstalálkozó óta az akkor tett vállalásoknak is köszönhetően” – idézte az MTI Joe Biden amerikai elnököt, a Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű nemzetközi virtuális konferencia nyitónapján, tegnap. Hozzátette: az autokráciák pedig gyengültek és nem erősödtek.
Az elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok a következő két évben egy elnöki program keretében 690 millió dollárral támogatja világszerte a demokrácia megerősítését.
A konferencia kritikusai azonban megkérdőjelezték a csúcstalálkozó hasznosságát, rámutatva Washington kiváló kapcsolatára több tekintélyelvű kormánnyal is – mint Szaúd-Arábia, vagy az Egyesült Arab Emírségek.
Noha a Biden-adminisztráció hivatalba lépésével megfogadta, hogy az emberi jogok középpontjába helyezi az Egyesült Államok külpolitikáját, de megközelítései – a kritikusai szerint – továbbra is inkább érdek és nem érték alapúak.
Börtön a homoszexualitásért?
Elkötelezettek vagyunk a demokratikus intézmények, az emberi jogok, a jogállamiság és a médiaszabadság támogatása mellett. Tehát a döntések arról, hogy felvegyenek-e országokat a csúcstalálkozóra, mindezeket a témákat szem előtt tartva hozták meg
– mondta John Kirby, a Fehér Ház szóvivője az esemény nyitónapján utalva arra, hogy például a NATO-szövetséges Törökország vagy hazánk miért nem kapott meghívást az eseményre.
Furcsamód Zambia, ahol például minimum tíz év börtön jár a homoszexualitásért, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Costa Rica és Hollandia mellett házigazdaként vesz részt a rendezvényen.
Sokakat meglepett az is, hogy India miniszterelnöke, Narendra Modi, kevesebb mint egy héttel azután vesz részt és mond beszédet a demokráciakonferencián, hogy az ellenzék vezetőjét, Rahul Gandhit – Modi elleni 2019-es rágalmazás miatt – kitiltották az ország parlamentjéből.
Hasonló meglepetéseket okozott Mexikó jelenléte, ugyanis Andrés Manuel Lopez Obrador elnök olyan reformokat tervez, amelyek aláásnák a választások tisztaságát.
Pakisztán pedig az utolsó pillanatban visszamondta a csúcstalálkozón való részvételt, és kijelentette, hogy egyedül is remekül „elő tudja mozdítani és meg tudja erősíteni a demokratikus értékeket”.
Elemzők szerint Pakisztán távolmaradásának oka, hogy az ázsiai ország jó kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával is.
Peking és Moszkva kritizál
„Problémáik ellenére az Egyesült Államok egy újabb csúcstalálkozót tart a demokrácia előmozdítása jegyében, amely esemény nyilvánvalóan ideológiai határvonalat húz az országok között, és megosztottságot teremt a világban” – mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Hozzátette: mindez sérti a demokrácia szellemét, és még jobban felfedi Washington igazi törekvéseit.
A Kreml szerint aligha lehet „komolyan vehető eseménynek” nevezni a csúcsot. – Akik részt vesznek az eseményen szuverén alapon dönthettek erről, de valójában sokan látják, hogy a világ elsődleges és másodlagos országokra történő megosztási kísérlete minimum megmosolyogtató – fogalmazott Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a csúcson „elsősorban Washington politikájának engedelmeskedő országok vesznek részt”, valamint néhányan, akik „csak az Egyesült Államok kegyeit keresik”.
Egyes elemzők szerint számos dél-amerikai, afrikai és ázsiai ország, mint Brazília, Dél-Afrika és India rosszallóan tekint Washingtonra, amiért megosztottságot és oldalválasztást sürget az orosz–ukrán háborúban és „nem hagyja”, hogy bizonyos térségek kimaradjanak a konfliktusból, saját problémáikkal foglalkozhassanak és saját érdekeiket követhessék.
