„A demokráciák erősödtek az első, 15 hónapja tartott demokrácia csúcstalálkozó óta az akkor tett vállalásoknak is köszönhetően” – idézte az MTI Joe Biden amerikai elnököt, a Csúcstalálkozó a demokráciáért elnevezésű nemzetközi virtuális konferencia nyitónapján, tegnap. Hozzátette: az autokráciák pedig gyengültek és nem erősödtek.
Az elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok a következő két évben egy elnöki program keretében 690 millió dollárral támogatja világszerte a demokrácia megerősítését.
A konferencia kritikusai azonban megkérdőjelezték a csúcstalálkozó hasznosságát, rámutatva Washington kiváló kapcsolatára több tekintélyelvű kormánnyal is – mint Szaúd-Arábia, vagy az Egyesült Arab Emírségek.
Noha a Biden-adminisztráció hivatalba lépésével megfogadta, hogy az emberi jogok középpontjába helyezi az Egyesült Államok külpolitikáját, de megközelítései – a kritikusai szerint – továbbra is inkább érdek és nem érték alapúak.
Börtön a homoszexualitásért?
Elkötelezettek vagyunk a demokratikus intézmények, az emberi jogok, a jogállamiság és a médiaszabadság támogatása mellett. Tehát a döntések arról, hogy felvegyenek-e országokat a csúcstalálkozóra, mindezeket a témákat szem előtt tartva hozták meg
– mondta John Kirby, a Fehér Ház szóvivője az esemény nyitónapján utalva arra, hogy például a NATO-szövetséges Törökország vagy hazánk miért nem kapott meghívást az eseményre.
Furcsamód Zambia, ahol például minimum tíz év börtön jár a homoszexualitásért, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Costa Rica és Hollandia mellett házigazdaként vesz részt a rendezvényen.
Sokakat meglepett az is, hogy India miniszterelnöke, Narendra Modi, kevesebb mint egy héttel azután vesz részt és mond beszédet a demokráciakonferencián, hogy az ellenzék vezetőjét, Rahul Gandhit – Modi elleni 2019-es rágalmazás miatt – kitiltották az ország parlamentjéből.
Hasonló meglepetéseket okozott Mexikó jelenléte, ugyanis Andrés Manuel Lopez Obrador elnök olyan reformokat tervez, amelyek aláásnák a választások tisztaságát.
Pakisztán pedig az utolsó pillanatban visszamondta a csúcstalálkozón való részvételt, és kijelentette, hogy egyedül is remekül „elő tudja mozdítani és meg tudja erősíteni a demokratikus értékeket”.
Elemzők szerint Pakisztán távolmaradásának oka, hogy az ázsiai ország jó kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával is.
