Így védenek jelentős kormányzati épületeket a világban

A kormányzati és államfői hivatalok védelme komoly szakértelmet és jelentős anyagi ráfordítást, valamint élőerőt kívánó terület. Itt találkozik és gyakran kerül feszültségbe egyes országok esetében a demokrácia nyitottságának jelképessége a feltétlen biztonság igényével. Ez nemegyszer szült abszurd és veszélyes helyzeteket: egyes helyeken az elmúlt évtizedekig sem volt kizárható, hogy átlagos személyek be tudjanak szökni ezen épületek területére.

Fotó: unknown

Fehér Ház: szabad kopogtatásból huszonegy napig elbírált kérvény

Noha a több mint 220 éves Fehér Ház ajtajához egykoron még oda lehetett sétálni és „bekopogni az elnöknek”, ez ma már koránt sincs így. 

A világ egyik legvédettebb épülete, amelyben az Egyesült Államok elnöke lakik és dolgozik nyitva áll ugyan a látogatók előtt, de azoknak 21 nappal előre meg kell igényelniük a látogatói kérvényt, hogy minden szükséges háttérellenőrzést elvégezhessenek a belépni kívánókon.

A Fehér Ház légterét 24 kilométer sugarú körben ellenőrzik és kontrollálják föld-levegő rakétákkal, radarokkal, NASAMS légvédelmi rakétarendszerrel és egyéb elhárító rendszerekkel. Az épületet és környékét emellett kamerák, rendőrök és a titkosszolgálat felügyeli. A mintegy héthektáros területet egy 3,3 méter magas vaskerítés veszi körbe, amelyen nyomásérzékeny riasztóberendezéseket is elhelyeztek. A Fehér Ház ablakai golyóállók, amelyek akár egy félautomata fegyvernek is ellenállnak. 
 

Kreml: Moszkvában a suttogást is meg kell hallaniuk a katonáknak

A Kreml gyakorlatilag egy erődkomplexum Moszkva központjában, amely több mint tizenöt épületből és húsz toronyból áll, és mintegy két és fél kilométernyi, egyes helyeken 6,4 méter vastagságú falrendszer veszi körbe. A teljes épületegyüttes 27,5 hektáron terül el. 1991 óta az orosz elnök, jelenleg Vlagyimir Putyin elnök hivatalos rezidenciája, azonban az egyesült államokbeli Fehér Házzal ellentétben Vlagyimir Putyin nem lakik a Kreml területén.

Ezzel együtt az elnöki hivatalt egy elit katonai egység védi. Az Elnöki Ezred szigorú kiválasztási elvek alapján működik; a kiválasztási folyamat több hónapon át tart.

A Kreml-ezred sikeres újoncainak listája általában évente kétszer, április 1-jére és október 1-jére készül el. Még az elit katonák egészségére és megjelenésére vonatkozó különleges követelmények is vannak. A katonai egység honlapján az áll, hogy a jelentkezőnek 170 és 188 centiméter magasnak kell lennie, mindkét szemén legfeljebb 0,7 dioptriás látásélességgel és normális színérzékenységgel. Ugyanilyen fontos a katona testtömegindexe (azaz a magasság és a testtömeg aránya); ha például egy katona fejétől lábáig 175 cm, akkor a súlya nem lehet több 69,4 kilogrammnál. A Kreml reménységeinek hallásvizsgálaton is részt kell venniük. Ha hat méter távolságból egy suttogást is ki tudnak venni, akkor alkalmasak az elnöki ezredben való szolgálatra. Ha bármelyik szó kimarad, akkor egy másik katonai egységben találják magukat.

A Kreml területének egy része – múzeumok, templomok, a díszkert egy része – látogatható, azonban a látogatóknak szigorú biztonsági ellenőrzésen kell átesniük.

2023 januárjában légvédelmi fegyvernek látszó tárgyak tűntek fel az orosz védelmi minisztérium moszkvai központjának tetején. Arra a kérdésre, hogy Oroszország aggódik-e amiatt, hogy Moszkva célpont lehet, Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy fogalmazott: „Ők felelősek általában az ország és különösen a főváros biztonságának szavatolásáért, ezért jobb, ha a védelmi minisztériumot kérdezik minden intézkedésről, amelyet megtesznek.”

Buckingham-palota: a brit uralkodói rezidenciára már többször is betörtek

A Buckingham-palota a brit államfői rezidencia, melyet magas kerítés vesz körbe, és jelentős létszámú élőerős őrzésben részesül. Ez a Házi Hadosztály nevet viseli; vannak soraiban gyalogos, illetve lovas egységek is. A házi csapatok 1660 óta őrzik az uralkodót és a királyi palotákat. Amikor Viktória királynő 1837-ben beköltözött a Buckingham-palotába, a királynői gárda a Szent Jakab-palotában maradt, egy különítmény pedig a Buckingham-palotát őrizte, ahogyan ma is.

A turisták által is nagy érdeklődéssel megtekintett őrségváltás szertartása azt a pillanatot jelzi, amikor az éppen szolgálatban lévő katonák helyet cserélnek, átadják a szolgálatot egy új egységnek. A királyi gárda jelenléte nem pusztán szertartásos. Nappal és éjszaka őrséget biztosítanak, a későbbi órákban pedig a palota területén járőröznek. 

1959-ig a Buckingham-palota őrségei a kerítésen kívül állomásoztak. Ez egy női turistát és egy gárdistát érintő incidenst követően szűnt meg: a turisták és a városnézők folyamatos zaklatása miatt az őr bokán rúgta a turistát menet közben.

A nő panaszt tett a rendőrségen, és az őrt tíz napra a laktanyába zárták. Nem sokkal később az őröket a kerítésen belülre helyezték.

A gárda megfélemlítő fegyvereibe csak akkor kerül lőszer, ha potenciális komoly biztonsági fenyegetésről van tudomásuk.

1982. július 9-én, nem sokkal reggel 7 óra előtt egy Michael Fagan nevű férfi már második alkalommal tört be a Buckingham-palotába. Negyedórán át bolyongott, mielőtt megragadott egy törött üvegszilánkot, bebotorkált egy hálószobába, és szemtől szemben találta magát az angol királynővel, egyedül, hálóingben. Érdekesség, hogy csak 2007-től számít komoly bűncselekménynek a palota területén történő illetéktelen tartózkodás.

Élysée-palota: még tavaly is volt besurranó

Noha tavaly egy férfi „könnyedén” be tudott osonni a mindenkori francia államfő munkahelyére, az Élysée-palota belsejébe, a félreértésből adódó biztonsági rést kihasználó fiatal után megerősítették az épület védelmét. A 2019-ben alapított köztársasági elnöki biztonsági osztály keretében fogják össze az épület biztonságát és logisztikáját is – a francia államfő szoros védelmét a Köztársasági Elnökség Biztonsági Csoportjának (GSPR) tisztjei látják el. 

A palota védelmét mintegy háromszáz tiszt végzi, akiket rendőrök is segítenek.

Emmanuel Macron megválasztása óta tilos az elnöki palota környéki utcákban az autós közlekedés, míg a gyalogosok éjszaka, valamint bizonyos kiemelt kormányzati ülések idején nem mehetnek a palota közelébe. A belépőket minden esetben a Köztársasági Gárda felügyeli, akik a belépők kíséretét is biztosítják.

Bundestag: saját különleges rendőrség

A német szövetségi törvényhozás épülete a demokrácia és a szabadság szimbóluma; ezt jelképezi az épület üvegkupolája is. Ennek megfelelően szabadon látogatható, tetőteraszán étterem működik. A látogatás azonban regisztrációhoz kötött.

Védelmét az 1950 áprilisában alakult német szövetségi parlament igazgatásának házi felügyelőségének jogutódja látja el. Az alakulat feladata a rend biztosítása volt a bonni Bundestag épületében. A beosztások jelentősen eltértek a korabeli német rendőri erőkétől. 1994-ben átnevezték német Parlamenti Rendőrségre, és a rangok a többi rendőri szervéhez hasonlóvá váltak.

A német alkotmány szerint a Bundestag épületében csak a Bundestag elnöke gyakorolhat rendőri jogköröket. Ezért volt szükség a végrehajtó hatalomtól független különleges rendőri szolgálatra.

A rendőrtiszteket a tartományi vagy szövetségi rendőri szervekből toborozzák. Feladatuk többek között a Bundestagba látogatók átvilágítása és a betolakodók eltávolítása. Általában nem viselnek rendőrségi egyenruhát, hanem civil ruházatukon rendőrségi embléma van elhelyezve.

A többi rendőrtől eltérően a parlamenti rendőrség tisztjei nem jogosultak arra, hogy segítsék az ügyészeket a bűncselekmények felderítésében; ehhez a Bundestag elnökének kifejezett engedélye szükséges.

Borítókép: Őrségváltás a Buckingham-palotánál Londonban (Fotó: Wikimedia Commons/Gabriel Villena)