Biden és von der Leyen arra készül, hogy Peking fegyverekkel segíti Moszkvát

Noha a nemzetközi közösség egyelőre kivárja, mi lesz Peking következő lépése, számolnak azzal, hogy Kína fegyverekkel támogatná szövetségesét, Moszkvát. Egyebek mellett erről fog szólni Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének e heti tárgyalása. A Politico brüsszeli ügyekkel foglalkozó hírportál úgy értesült, amerikai tisztviselők arra akarják felszólítani európai szövetségeseiket, hogy vezessenek be szankciókat Pekinggel szemben, ha a kínai vezetés a fegyverszállítások mellett dönt.

Múlt csütörtökön ukrajnai, amerikai, kanadai, lengyel, japán, dél-koreai és a balti országok vezető diplomatái már összeültek, hogy megtárgyalják, hogyan válaszoljanak Peking lépésére, ha mégis szállít fegyvert. Egy névtelenséget kérő diplomata azonban arra figyelmeztetett a megbeszélésen, Brüsszel nem léphet anélkül, hogy ne lennének konkrét bizonyítékok arra, Kína fegyvereket szállított az oroszoknak.

Ha viszont ez megtörténik, azzal Peking egyértelműen átlépi a vörös vonalat

– tette hozzá.

Egyelőre egyik ország kezében sincsenek erre vonatkozó bizonyítékok. Egy minapi interjúban Joe Biden is arról beszélt, nem számít arra, hogy Kína fegyvereket szállítana. Antony Blinken amerikai külügyminiszter azonban arra figyelmeztetett, Peking most is kiáll Moszkva mellett, és John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. A politikus szerint ugyanis az Egyesült Államoknak és nyugati szövetségeseinek készen kell állniuk arra, ha a kínai vezetés a fegyverszállításra szánná el magát.

A hírekre a kínai külügyminisztérium is reagált, bírálva Washingtont a rájuk vonatkozó rágalmakért. Peking egyúttal azzal kapcsolatban is kifejezte nemtetszését, hogy az Egyesült Államok fegyvereket ad el Tajvannak és katonai támogatást nyújt Ukrajnának is.

Von der Leyen amerikai látogatása előtt azonban Kanadába utazik a hét elején, ahol Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel ül tárgyalóasztalhoz. Miután az Európai Unió a közös lőszervásárlásokhoz tömbön kívüli partnereket keres, ezért a kanadai megbeszélés is kulcsfontosságú lehet. Uniós tisztviselőket idézve a Politico arról számolt be, érdeklődtek a projekt iránt a norvégok és a kanadaiak is. Egyelőre azonban egyik ország védelmi minisztériuma sem erősítette meg hivatalosan az elhatározását.

Brüsszel ugyanis azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió tagállamai közösen vásároljanak lőszert Ukrajna megsegítésére; ehhez már egymilliárd eurós keretet el is különített az EU, amiből 155 milliméteres lövedékeket vásárolnának az ukrán csapatoknak átadott lövegekhez. A projekt azon az elven alapul, hogy minél több állam csatlakozik, annál nagyobb lesz a pénzügyi keret, ezáltal kedvezőbb áron juthatnak a lőszerekhez.

A külső államok bevonását Észtország kezdeményezte, azonban a projektnek ellenzői is akadnak. Franciaország azzal a feltétellel támogatja az ügyet, ha az elkülönített összegből kizárólag az európai fegyvergyártóktól vásárolnak. Párizs az Európai Unión kívüli országok bevonásától is tart: a kanadai részvétel azért aggasztja a franciákat, mert nagy az esély, hogy utánuk az Egyesült Államok is megjelenik, ami szinte garancia lenne arra, hogy az európai fegyvergyártók hátrányba kerülnek. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg a francia vezetés Norvégiával kapcsolatban is, amelynek szintén vannak fegyvergyártó vállalatai, így az uniós pénzek az Európai Unión kívülre kerülnének.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Joe Biden amerikai elnök Brüsszelben 2022. március 25-én. (Fotó: AFP/Brendan Smialowski)