Hogyan változtatta meg az orosz–ukrán háború a fogyatékkal élők életét Ukrajnában?

Ágyakhoz kötözött, súlyosan alultáplált gyermekek, kiságyakban élő felnőttek és bántalmazások – számoltak be a nemzetközi hírportálok arról, hogyan változott meg a szociális intézményekben a fogyatékkal élők helyzete Ukrajnában az orosz–ukrán háború következtében. A családtagok azonban azt mondják, nem csupán a harcok miatt romlottak az állapotok, az elmúlt években az ukrán kormány is egy sor reformot ígért ­– elismerve azt, hogy a szociális intézményekben hatalmas változtatásokra van szükség.

DNIPRO, UKRAINE - FEBRUARY 26: Valentina, a disabled woman and her son Yuri from Chasiv Yar in her room in "Anti-Crisis Transit Hub "Zatishok" in Dnipro, Ukraine on February 26, 2023. "Anti-Crisis Transit Hub "Zatishok" it's a hub for displaced people from Donbas towns that have been evacuated due the danger that they were facing off. Thanks to the project "Anti-Crisis Transit Hub for Crisis Categories of Internally Displaced Persons from Donetsk Oblast "Zatishok", which is being implemented by the Charitable Foundation, the Slavic Heart Charitable Organization and the MARTIN Club Public Organization with the support of the United Nations Development Fund and the United Nations Development Program in Ukraine, with the financial support of the Danish government, part of the hotel in Dnipro has been turned into a temporary shelter for citizens displaced as a result of the war in Ukraine. Adri Salido / Anadolu Agency (Photo by Adri Salido / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP) Fotó: Anadolu Agency via AFP

Az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint nyolcmillióan hagyták el Ukrajnát, ám van egy társadalmi csoport, amelynek többsége szinte képtelen elmenekülni a harcok elől. Ahhoz ugyanis, hogy a fogyatékkal élőket háborús övezetben biztonságba helyezzék, speciális, akadálymentesített járművekre van szükség. Járművek és a szociális intézmények személyzeti hiánya miatt azonban ezt szinte lehetetlen megoldani. Az elmúlt egy évben szakértők és a nemzetközi sajtó munkatársai járták be az intézményeket, akik borzalmasabbnál borzalmasabb tapasztalatokról és számos visszaélésről számoltak be.

– Belegondoltak-e abba, hogy egy siket személy nem hallja a légvédelmi szirénát? Hogy egy kerekesszéket használó nem jut le a lépcsőn az óvóhelyre? Hogy egy vak ember hogyan kerül biztonságba?

– ezeket a kérdéseket fogalmazta meg még tavaly tavasszal Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának (DEVE) rendkívüli ülésén.

Mi történt a fogyatékkal élő ukránokkal, miután kitört az orosz–ukrán háború?

– Amit láttunk, az egy lassú halál volt, amely most felgyorsult. Láttuk, hogy egy fogyatékkal élő gyermek egy másik fogyatékkal élő gyermeket gondoz. Láttunk önbántalmazást, amikor megharapod saját magad, megütöd saját magad és jobbra-balra ringatózol összeszorított fogakkal

– sorolta tapasztalatait az ukrajnai szociális intézményekben tett látogatásáról Eric Rosenthal, a Disability Rights International (DRI) washingtoni emberi jogi érdekképviseleti szervezet alapítója.

Rosenthal szerint elsősorban az okoz súlyos problémákat, hogy a háború kirobbanása óta jelentősen megfogyatkozott a szociális intézmények személyzetének létszáma. Az ágyakhoz például azért kötözik hozzá az embereket, mert nem tudnak mindenkire figyelni, hogy ne tegyenek magukban kárt – magyarázta.

Mások arról számoltak be, az otthonokban élőket már nem is emberként kezelték, csupán megpróbálták életben tartani őket.

„Egy pelenkát viselő tinédzser, Vaszil. Ide-oda ringatózik, időnként hosszú, magas hangú sikolyokat hallat, de a személyzet nem reagál. Mellette egy másik fiatal fiú fekszik: kezét pulóverének ujjaival kötözték össze. Üres tekintettel bámul, alatta a saját vizeletével átitatott lepedő” – számolt be a BBC brit műsorszolgáltató a román határtól nem messze fekvő, csernovici otthonból. Nemcsak Csernovicban, de Ukrajna-szerte munkaerőhiánnyal küzdenek a szociális intézmények. A Kijevtől nem messze lévő borogyankai otthonban 250 alkalmazott dolgozott, akik közül csupán tízen maradtak: vannak köztük ápolók, szakácsok és könyvelő is, de orvos nincs.

Szomszédai kísérnek haza egy 65 éves, tolószékbe kényszerült asszonyt Bahmut városában Fotó: AFP/Yasuyoshi Chiba 

Hadiállapot alatt a fogyatékkal élők is mozgósíthatók

Az ukrán törvények értelmében hadiállapot idején a fogyatékkal élők is mozgósíthatók. Az orvosi vizsgálat után három csoportba sorolják a hadköteleseket: alkalmas katonai szolgálatra, átmenetileg alkalmatlan katonai szolgálatra és korlátozottan alkalmas katonai szolgálatra – ide tartoznak a fogyatékkal élők is. A Kárpáthír kárpátaljai hírportál értesülései szerint a korlátozott alkalmasság békeidőbeli eltiltást jelent, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a hadkötelezettet felmentik a katonai szolgálat alól.

Noha a fogyatékkal élőket a frontra nem küldhetik, katonai egységekben, katonai biztosságokban, intézményekben, szervezetekben, oktatási intézményekben szolgálhatnak. Például a katonai sorozóhivatalnál is láthatnak el feladatokat.

Az, hogy végül hova osztják be őket, már az orvosi vizsgálat során is kiderülhet, ugyanis jelzik, hogy a korlátozott fizikai képességű személy számára milyen szolgálati és katonai munkavégzés ellenjavallt.

A fogyatékkal élő férfiak ugyanakkor elhagyhatják az országot hadiállapot idején is, amennyiben dokumentumokkal igazolni tudják fogyatékosságukat és azt, hogy törölték őket a katonai nyilvántartásból. Rotiszlav Kravec ukrán ügyvéd szerint azonban még az igazolások sem jelentenek garanciát: a végleges döntés a határőrök kezében van, akik az illető összes okmányát és mindent körülményt figyelembe vesznek a határátlépés során. – Ezért előfordulhat, hogy a határőrök bizonyos okok miatt nem engedik át az embert, még akkor sem, ha minden dokumentummal rendelkezik – tette hozzá.

Kudarcot vallott a szociális ellátórendszer Ukrajnában?

A családtagok azonban úgy látják, Ukrajnában meglehetősen rosszul teljesít a szociális ellátórendszer – ezt tulajdonképpen Kijev is elismerte az elmúlt években, amikor számos alkalommal reformokat ígért. Eric Rosenthal több bentlakón látta azt, hogy életük nagy részét rácsos ágyakban töltötték és az alultápláltság jeleit is mutatták, amelyek nem az elmúlt évre vezethetők vissza.

Szakértők szerint amikor Ukrajna újjáépítéséről esik szó, prioritással kell kezelni a fogyatékkal élők ellátására szakosodott intézményeket.

Gerard Quinn, az ENSZ munkatársa szerint a pénzeket nem az intézmények fenntartására, hanem az emberek támogatására kellene fordítani, hogy minél többen hazaköltözhessenek a családjukhoz és ott részesüljenek megfelelő ellátásban. Az ukrán szociális intézményhálózat közel 700 létesítményből áll, és a háború előtt mintegy 68 ezer alkalmazottat foglalkoztatott.

Vízért áll sorba egy mankóval közlekedő, fogyatékkal élő asszony Bahmut városában Fotó: AFP/Bulent Kilic

Hány fogyatékkal élő élete van veszélyben Ukrajnában a háború miatt?

Az ENSZ tavalyi közleménye szerint a háború előtt mintegy 2,7 millió fogyatékkal élőt regisztráltak Ukrajnában, közülük több mint százezren szociális intézményekben élő gyermekek. A posztszovjet országban ugyanis évtizedek óta fennmaradt az a tudat, hogy a fogyatékkal élőkön akkor segítenek, ha állami intézményekbe adják őket az otthoni ápolás helyett.

Milyen nemzetközi segítségre számíthatnak a fogyatékkal élőket ellátó intézmények?

Szakértők attól tartanak, hogy a Kijevnek szánt nemzetközi pénzek továbbra sem az otthoni ápolást fogják szorgalmazni, hanem az intézmények fenntartására fogják költeni azokat.

– Büszke vagyok arra, hogy ukrán vagyok, de több állami támogatásra van szükségünk. Ha az Egyesült Királyságban élnénk, a fiunk valószínűleg velünk élhetne

– panaszkodott egy szülő a BBC stábjának.

Borítókép: Fogyatékkal élő nő és fia a szobájukban egy menekülteknek kialakított központban Dnyipro városában 2023. február 26-án (Fotó: AFP/Anadolu Agency/Adri Salido)