Megszólalt Putyin Kína és Oroszország valós kapcsolatáról

Beszélt a szegényített urántartalmú lövedékek bevetéséről is.

Moscow, 2023. március 25. Vlagyimir Putyin orosz államfõ Vitalij Szavejev orosz közlekedési minisztert hallgatja megbeszélésökön Moszkvában 2023. március 25-én. MTI/AP/Szputnyik/Gavriil Grigorov Fotó: Gavriil Grigorov

Oroszország és Kína nem hoz létre katonai szövetséget, és senkit sem fenyeget, a Nyugat viszont új, globális tengelyeket alakít ki – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorának nyilatkozva.

Van közöttünk haditechnikai együttműködés, nem titkoljuk. Minden átlátható, nincs ebben semmi titok. Katonai együttműködés is van közöttünk, gyakorlatokat tartunk. […] Mindezt folytatjuk, minden átlátható, de ez nem katonai szövetség

– mondta Putyin.

Putyin véleménye az új nemzetközi rendről

Az orosz elnök meg nem nevezett nyugati elemzőkre és politológusokra hivatkozva kifogásolta, hogy a Nyugat ezzel szemben új tengelyeket épít, hasonlóan ahhoz, ahogy azt Németország és Olaszország fasiszta rezsimje, illetve a militarista Japán tette az 1930-as években. Nehezményezte a globális NATO létrehozására irányuló törekvéseket, amelybe szerinte Új-Zélandot, Ausztráliát és Dél-Koreát is be akarják vonni. Emlékeztetett rá, hogy az év elején brit–japán megállapodás jött létre a katonai együttműködésről.

Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok maga alatt vágja a fát azzal, hogy egyes országok, köztük Oroszország számára akadályozza a dollár használatát az elszámolásban, és rámutatott, hogy ilyen célokra a nemzeti fizetőeszközök is megfelelnek, köztük a jüan is. Putyin szerint nem a szkeptikusok, hanem az irigyek állítják azt, hogy Moszkva Peking befolyása alá kerülhet. Rámutatott, hogy az európai gazdaság Kínától való függősége sokkal nagyobb, mint az oroszé.

Elmondta, hogy a Hszi Csin-ping kínai elnök moszkvai látogatásának idején – a Kremlben folytatott négyszemközti tárgyalásuk során – részletesen kifejtette ukrajnai rendezési tervét. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azzal kapcsolatban, hogy a két vezető eszmecseréje terven felül elhúzódott, azt hangoztatta, hogy ez a közöttük fennálló bizalom és a tárgyalások tartalmas mivoltának jele volt.

Putyin a nyugati országokat az ukrajnai konfliktus felbujtóinak és uszítóinak nevezte, megismételve álláspontját, miszerint a válságot az általuk támogatott 2014-es fegyveres alkotmányellenes puccs indította el.

Lőszerkérdés: Oroszország nem marad tétlen

Az elnök szerint a Nyugat titokban, éjszaka szállítja a fegyvereket, amelyeket az orosz hadsereg megpróbál a folyamat közben megsemmisíteni. Elismerte, hogy ez olykor sikerül, olykor nem, hozzátéve, hogy senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy Moszkva nem fogja a szállításokat ölbe tett kézzel szemlélni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Londonban éppen az orosz–kínai csúcsra időzítve jelentették be a szegényített urániumot tartalmazó lőszerek Ukrajnába szállításának szándékát. Elmondta, hogy Oroszországnak van mivel válaszolnia, és több százezer ilyen lövedéke van.

 „Egyelőre nem vetjük be őket” – mondta.

Putyin elutasította a brit állítást, miszerint a gyengített uránt tartalmazó lőszerek bevetésének nincsenek káros következményei.

Ez nyilvánvalóan nem így van. Tény, hogy valóban nem minősülnek tömegpusztító fegyvernek. Ez igaz. De a [páncéltörésre használt] szegényített urániumlövedék magjából mégis úgynevezett sugárzó por keletkezik, és ebben az értelemben mindenképpen a legveszélyesebb fegyverek közé tartozik

– mondta. Emlékeztetett rá, hogy a volt Jugoszláviában és Irakban, ahol ilyen lőszereket vetettek be, a helyi lakosok körében a rákos megbetegedések száma a sokszorosára nőtt. 

Rámutatott, hogy az ukrán fegyveres erők olyan övezetben vetnék be a gyengített urániumot, ahol olyanok élnek, akiket Kijev a sajátjainak tekint, a termőföldet is megfertőzve.

Atomfegyverek Belaruszban

Putyin szombaton bejelentette, hogy Moszkva harcászati nukleáris fegyverek állomásoztatásáról állapodott meg Minszkkel. Mint mondta, ez a lépés nem sértené meg az atomsorompó-egyezményt, és utalt rá, hogy az Egyesült Államok évtizedek óta állomásoztat nukleáris fegyvereket európai szövetséges országok területén.

Azt is közölte, hogy Oroszország július 1-jéig befejezi a nukleáris eszközök tárolására szolgáló létesítmény építését Fehéroroszországban, megjegyezve, hogy Moszkva nem engedi át a felettük való ellenőrzést Minszknek. Elmondta, hogy tíz, taktikai atomfegyver szállítására alkalmas repülőgép állomásozik a szomszédos ország területén, amelynek Moszkva már több, erre szintén képes Iszkander rakétarendszert adott át.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz államfõ Vitalij Szavejev orosz közlekedési minisztert hallgatja megbeszélésükön Moszkvában 2023. március 25-én. (Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Gavriil Grigorov)