Moszkva nagyra értékeli az iráni vezetésnek az ukrajnai konfliktus ügyében képviselt kiegyensúlyozott álláspontját – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután szerdán Moszkvában fogadta iráni hivatali partnerét, Hoszein Amirabdollahiánt.
Lavrov az iráni vendégével közösen megtartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a tárgyalások során szó esett az ukrajnai helyzetről, illetve arról, hogy a NATO-országok ennek ügyében „felforgató” irányvonalat képviselnek, és „már régóta részesei a konfliktusnak”, amelybe „egyre mélyebben belesodródnak”.
Nagyra értékeljük az Iráni Iszlám Köztársaság vezetése által képviselt kiegyensúlyozott álláspontot, és a történtek valódi indítékainak megértését
– mondta az orosz miniszter.
Méltatta Irán kinyilvánított érdekeltségét az ukrajnai konfliktus békés rendezésében, és kijelentette, hogy Moszkva készen áll erre, szemben a nyugati országokkal és a „kijevi rezsimmel”. Lavrov úgy vélekedett, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter „nem mélyenszántó elemzés” alapján nyilvánította megengedhetetlennek az azonnali ukrajnai tűzszünetet, azt állítva, hogy az Oroszország érdekeit szolgálná.
Az orosz tárcavezető szerint a Nyugat azért nem akarja leállítani ezt a háborút, mert a saját geopolitikai érdekeit látja benne, és Oroszországot, mint versenytársat megpróbálja kiiktatni a világ színpadáról, Kínával együtt.
Kínai barátaink jól tudják, hogy a NATO-dokumentumokban már őket is versenytársnak, és hosszú távú ellenfélnek minősítették, akiket szintén semlegesíteni kell. Ezért Oroszország, Irán, Kína és sok más ország […] kategorikusan ellenezni fogja a nyugati hegemónia örökkön-örökké tartó megszilárdítására irányuló kísérleteket, amelyeket Washington és segédjei próbálnak végrehajtani
– mondta Lavrov.
Amirabdollahián kijelentette, hogy Teherán üdvözöl minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárulhat a rendezéshez. Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati fegyverszállítások csak súlyosbítják az ukrajnai válságot.
Lavrov közölte, hogy az iráni kollégájával folytatott tárgyaláson téma volt a szíriai, afganisztáni, dél-kaukázusi és jemeni helyzet, valamint a közel-keleti rendezés is.
