Amikor Nisszar Ahmad Vani 2009-ben sikeresen végrehajtotta a világ első teveklónozását, azt nagyszerű eredményként ünnepelték. Vani jelenleg a dubaji Reproduktív Biotechnológiai Központ tudományos igazgatója, és népszerűsége és jövedelmezősége miatt a teveklónozást ma már gyakorlatilag főállásban űzi, írja a CNN amerikai hírtelevízió utazási rovatának portálja.
Vani és csapata évente több tucat klónozott dromedárborjút állít elő.
A legnépszerűbbek közé tartoznak a teveszépségversenyek nyerteseinek másolatai, a lógó ajkak és a hosszú nyak megfelelő kombinációjával. Ezek a versenyek népszerűek az öböl menti államokban, és a nyeremények egyes rendezvényeken több tíz millió amerikai dollárra rúgnak.
A tiltott technikákat, például szilikont és egyéb töltőanyagok tevékbe fecskendezését, illetve a testrészek gumiszalaggal történő „felfújását” kizárással büntetik, azonban a klónozás nincs a tiltólistán.
Bár a Reprodukciós Biotechnológiai Központ nem volt hajlandó megosztani az árakat a CNN-nel, a helyi sajtóban megjelent beszámolók szerint a legszebb teve pontos másolatának elkészítése körülbelül kétszázezer dirhamba, azaz valamivel több mint 19 millió forintba kerülhet.
A szépségkirálynőkön kívül Vani és csapata elit versenybajnokokat is szaporított, hogy azok részt vehessenek az Egyesült Arab Emírségek számos teveversenyén (amelyek közül néhányat robotok ültek meg, és a győztesek több ezer amerikai dolláros pénzdíjat nyerhetnek), valamint olyan genetikailag módosított tevéket, amelyek tejében olyan fehérjéket termelnek, amelyeket gyógyszerészeti célokra lehet felhasználni. Azt is elérték, hogy a gyászoló tevetulajdonosokat megajándékozzák elhunyt kedvencük másolatát – még sejtmintát is lehet venni röviddel az állat halála után.
A tevék jelentősége túlmutat azon, hogy az Arab-félsziget sivatagjaiban közlekedésre, illetve hús- és tejforrásként használták fel: az állatok a hagyományos emirátusi életmód kulturális szimbólumai is. Sokak számára spirituális jelentőséggel is bírnak.
Vani és csapata most a veszélyeztetett fajok megsegítésére szeretné használni a technológiát.
A kétpúpú, vadon élő baktriai teve a bolygó legveszélyeztetettebb nagyemlős állatai közé tartozik, amelyet az élőhelyek elvesztése és a házi tevékkel való kereszteződés fenyeget. A vadon élő baktriai tevék megóvása érdekében Vani és csapata olyan technikákon dolgozik, amelyek úgynevezett fajközi szomatikus sejtmagátültetést alkalmaznak, ahol egy közeli rokon háziállatfajt használnak petesejtdonorként és béranyaként, hogy a klónozott embriókat kihordja.
Borítókép: Baktriai tevék a közép-ázsiai Tien-san hegységnél Kirgizisztán területén (Fotó: Wikimedia Commons /Ninara)
