Orosz nagykövet: Magyarország az oroszellenes szankciók következményeivel szembesül

A budapesti orosz nagykövet adott interjút a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek, amelyben többek közt beszélt arról is, Magyarország miért került fel tavaly a Kreml barátságtalan országainak listájára. A beszélgetés során emellett a Kárpátalján élő magyar közösség helyzetéről, valamint a magyarországi nagykövetség körüli oroszellenes akciókról is szó esett.

Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete. Forrás: Oroszországi Föderáció Nagykövetsége Magyarországon

– Magyarország az oroszellenes szankciókhoz való csatlakozás miatt került fel Oroszország barátságtalan országainak listájára, de a párbeszéd csatornái továbbra is nyitva állnak – szögezte le a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjújában Oroszország budapesti nagykövete, Jevgenyij Sztanyiszlavov. Hazánk egy évvel ezelőtt, tavaly márciusban került fel az említett listára az Európai Unió többi tagországa mellett. A listán szerepel továbbá Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Norvégia, Montenegró, Svájc, Izland, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Japán, Dél-Korea, Szingapúr és Tajvan. Akkori közlés szerint a felsorolt országokkal szemben szankciókat vezetett be Moszkva, amelynek értelmében kizárólag rubelben fizethetnek az orosz gázért.

Budapest pragmatikus álláspontot képvisel, amelyet szövetségesei, az Európai Unió és a NATO nyomására sem fog feladni

– fogalmazott az orosz diplomata.

Középpontban a magyar érdekek védelme

Jevgenyij Sztanyiszlavov ugyanakkor úgy látja, az Orbán Viktor vezette kormány a magyar érdekeket védi politikájával, amelyeket jelentősen sújtanak „az ukrajnai válság, valamint a brüsszeli és washingtoni oroszellenes szankciók negatív következményei”.

Rámutatott: Magyarország aláírta az összes brüsszeli oroszellenes szankciócsomagot és kénytelen azokat szigorúan végrehajtani, ezért került fel Moszkva barátságtalan országainak listájára. „Újságírók kérdéseire válaszolva már elmondtam, hogy ennek a gyönyörű országnak a nagyköveteként nagyon szomorúan kell elismernem ezt a tényt” – fűzte hozzá.

A diplomata a nyugati szankciók kapcsán annak is hangot adott, hogy álláspontja szerint egyre negatívabban hatnak az Oroszország és Magyarország közötti együttműködés minden területére, beleértve a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatokat is.

A budapesti orosz nagykövetség épülete. Fotó: Wikipedia

Jevgenyij Sztanyiszlavov az interjú során a budapesti nagykövetséget érő oroszellenes akciókról is beszámolt: „szervezőik elsősorban az ukrán diaszpóra és a magyar ellenzéki körök, amelyek támogatják a kijevi rezsim militáns érzelmeit”. Kiemelte a magyar rendőrség szerepét ezekben az ügyekben, ami biztosítja a közrendet, valamint minimalizálja a diplomáciai képviselet és a személyzet biztonsági kockázatait.

Újratárgyalhatják a magyar–orosz gázszerződést

Az orosz nagykövet a Magyarország és Oroszország közötti gázszerződésekről is beszélt a RIA Novosztyinak: ismertette, hogy az orosz Gazprom és a magyar MVM a közeljövőben újratárgyalhatja a 2021 szeptemberében kötött hosszú távú, évente 4,5 milliárd köbméternyi földgázra szóló szerződést. Jevgenyij Sztanyiszlavov szerint erre az uniós gázárplafon miatt lehet szükség, amelyet Moszkvával szemben vezettek be a tavalyi év végén.

Ha Magyarországnak a gázárplafon nehézséget okoz, akkor lehet szó arról, hogy a szerződésben előírtaknak megfelelően újratárgyalják a megállapodás feltételeit a felek

– tette hozzá.

Romlik a kárpátaljai magyarok helyzete

Az interjú során a Kárpátalján élő magyar közösség helyzete is szóba került. Jevgenyij Sztanyiszlavov hangsúlyozta, hogy a magyar kormány prioritása a kárpátaljai magyarok jogainak védelme, amely évről évre egyre rosszabb állapotba kerül „Kijev ukranizációs politikájának következtében”. Emlékeztetett a tavaly decemberben elfogadott, Ukrajna nemzeti kisebbségeit érintő új törvényről is, amelynek értelmében „szeptember elsejétől Kárpátalján 99 iskola és két egyetem nem taníthat magyar anyanyelvén és valóban a bezárás veszélye fenyegeti őket”.

Tehát, Magyarország vezetése és polgárai jobban értik, mint máshol Európában, hogy mi Kijev politikája a kisebbségekkel szemben

– fűzte hozzá.

Reagált a nagykövet interjújára Szijjártó Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) Budapesten, csütörtökön megrendezett energetikai miniszteri találkozóján reagált arra, amit Jevgenyij Sztanyiszlavov elmondott az interjúban.

Ahogy az Európai Unió mindegyik tagállama, úgy Magyarország is hónapok óta megtalálható az úgynevezett barátságtalan államok orosz jegyzékében, ennek ellenére azonban zavartalanul, korrekt módon zajlik például az energetikai együttműködés is a felek között

– mutatott rá a tárcavezető.

„Itt semmi újdonság nincsen, dacára annak, hogy mi ezen a listán rajta vagyunk, az energetikai együttműködésünk zavartalanul és korrektül zajlik” – tette hozzá. Kiemelte, hogy a hosszú távú orosz gázszállítási szerződés megbízható, a Gazprom megbízható partner, ez az évi 4,5 milliárd köbméter biztosítja hazánk ellátásbiztonságát hosszú távon. Mint közölte, az éves fogyasztás 9-10 milliárd köbméter, s ebből kétmilliárdot tehet ki a jövőben az azeri forrás.

Az ukrajnai háború kapcsán aláhúzta, hogy a kormány azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat sürget és tapasztalatokból tudható, hogy a tárgyalás gyakran vezet olyan helyzethez, amikor a háború végén lévő status quo különbözik a megállapodás eredményétől.

Illetve leszögezte: Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. A svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően arról számolt be, hogy ez az Országgyűlés hatásköre, a kormány álláspontja világos. „Nem tartok célravezetőnek semmilyen nyomásgyakorlást senki részéről, inkább a tiszteletet javaslom mint magatartási formát mindenkinek” –  fogalmazott.

Borítókép: Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete (Fotó: Oroszországi Föderáció Nagykövetsége Magyarországon)