Kínából orosz vállalkozásoknak küldött fegyvereket és testpáncélokat vett észre egy vámadatokat összesítő adatbázisban a Politico brüsszeli lap. Az adatok szerint 2022 júniusa és decembere között történtek a szállítások, és az árucikkek között sok kettős felhasználású termék is szerepel.
„Hadseregek vadászpuskái” és testpáncélzat más országokon keresztül
A China North Industries Group Corporation Limited, az ország egyik legnagyobb állami tulajdonú védelmi vállalkozója 2022 júniusában küldte a fegyvereket egy Tekhkrim nevű orosz cégnek, amely szintén üzletel az orosz állammal és hadsereggel. A CQ–A puskákat, amelyeket az M16-osról mintáztak, de az adatokban polgári vadászpuskaként vannak megjelölve, a jelentések szerint a kínai félkatonai rendőrség, illetve különböző fegyveres erők használják a Fülöp-szigetektől Dél-Szudánon át Paraguayig.
Az adatok szerint az orosz szervezetek 2022 végén 12 kínai vállalat által szállított drónalkatrész-szállítmányt és több mint tizenkét tonna kínai testpáncélzatot is kaptak Törökországon keresztül.
Bár a vámadatokból nem derül ki, hogy Peking nagy mennyiségű fegyvert ad el Moszkvának kifejezetten a háborús erőfeszítései megsegítésére, az biztossá vált, hogy Kína korábban nem bejelentett kettős felhasználású felszereléseket szállít orosz vállalatoknak; olyan kereskedelmi forgalomban kapható árucikkeket, amelyeket a harctéren is fel lehet használni.
Ez az első megerősítés arról, hogy Kína lőfegyvert és páncélzatot küld orosz vállalatoknak. Az adatokból az is kiderül, hogy drónokat és drónalkatrészeket továbbra is küldenek, annak ellenére, hogy legalább egy vállalat ígéretet tett arra, hogy felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban és Ukrajnában, hogy termékei ne segítsék a háborús erőfeszítéseket.
Oroszország támogatása megváltoztatja a harcok jellegét
Nyugati tisztviselők az elmúlt hetekben azt mondták: Kína fontolgatja, hogy fegyvereket küld az orosz hadseregnek, ami megváltoztathatja az ukrajnai harcok jellegét, és Oroszország javára billentheti azokat. A tisztviselők attól is tartanak, hogy végszükség esetén a kettős felhasználású anyagok egy részét Oroszország az Ukrajnába telepített erősítések felszerelésére is felhasználhatja.
A DJI néven is ismert Da-Jiang Innovations Science & Technology Co. – amely 2021 óta az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listáján szerepel – 2022 novemberében és decemberében az Egyesült Arab Emírségeken keresztül drónalkatrészeket, akkumulátorokat és kamerákat küldött egy kis orosz forgalmazónak. A DJI azért áll amerikai szankciók alatt, mert drónokat szállított a kínai államnak az ujgur kisebbség megfigyelésére a nyugati Hszincsiang régióban.
A drónok mellett Oroszország hónapok óta más országokra, köztük Kínára támaszkodik navigációs berendezések, műholdképek, járműalkatrészek és más nyersanyagok beszerzésében az Ukrajnában folytatott hadműveletek támogatására.
Jelenleg nem világos, hogy Oroszország használja-e a szállítmány adatai között szereplő lőfegyvereket a harctéren, mivel az érintett orosz vállalkozás nem reagált a megkeresésekre. A DJI-drónokat azonban már hónapok óta lehet látni az ukrajnai harcokban. Nem nyilatkozott az egyesült államokbeli Nemzetbiztonsági Tanács sem. A washingtoni kínai nagykövetség közleményben közölte, hogy Peking elkötelezett a békét célzó tárgyalások előmozdítása mellett Ukrajnában.
Borítókép: Illuszráció (Fotó: Wikimedia Commons / Dion Tavenier)
Orosz–ukrán háború
