Putyin: A kínai béketerv jó alap a háború lezárására
Vlagyimir Putyin orosz elnök „jó kiindulási alapnak” nevezte a pekingi béketervet Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója során. Noha szerinte a Nyugat és Kijev részéről nincs akarat a tárgyalások megkezdéséhez. A kínai elnök leszögezte pártatlanságát, ugyanakkor a kiváló orosz–kínai viszonyt emlegette. A felek egy sor gazdasági kérdésben 2030-ig tartó alapvető együttműködési fejlesztésekben állapodtak meg.
Moszkva, 2023. március 21.
Hszi Csin-ping kínai államfõ (b és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttmûködés továbbfejlesztésérõl szóló dokumentumok aláírási ünnepségén a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Hszi Csin-ping elõzõ nap érkezett háromnapos állami látogatásra Oroszországba.
MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics Fotó: Vlagyimir Asztapkovics
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– A kínai béketerv számos rendelkezése alapul szolgálhat az ukrajnai konfliktus rendezéséhez, amikor a Nyugat és Kijev is készen áll rá – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott közös sajtótájékoztatója során. Hozzátette: „Erre való készséget azonban eddig nem láttunk a másik oldalon.” Az orosz államfő Moszkvában fogadta a kínai elnököt, akivel a kétoldalú kapcsolatok megvitatása mellett az orosz–ukrán háborúra is kitértek.
A kínai béketerv
A múlt hónapban bemutatott 12 pontos kínai béketerv – többek között – a harcok azonnali befejezése, a béketárgyalások megkezdése, az országok szuverenitásának tiszteletére szólít fel, ám nem követeli az orosz csapatok kivonását Ukrajnából.
Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a háború nyomán kibontakozó humanitárius válsághelyzetet meg kell oldani. Biztosítani kell a hadifoglyok és a civilek biztonságát, és nem szabad érvényesíteni azt a beállítottságot, melyet a dokumentum hidegháborús gondolkodásnak nevez: egyik ország sem növelheti saját biztonságát a másik biztonságának kárára.
Ukrajna minden tárgyalás feltételeként ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország kivonuljon területéről. Az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken pedig kijelentette, hogy a tűzszünetre való felszólítás Oroszország kivonulása előtt „az orosz hódítás ratifikálását” jelenti.
Hszi Csin-ping kínai államfő (balra a második) és Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra a második) az országaik küldöttségének tagjaival kibővített tárgyalások helyszínén, a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én. Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Pool/Grigorij Sziszojev
Kína a múlt hónapban közzétette álláspontját az ukrán válság politikai rendezéséről. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel a rendezéssel kapcsolatban szilárdan az ENSZ Alapokmányának céljai és elvei szerint járunk el, objektív és pártatlan álláspontot képviselünk, és aktívan közreműködünk a megbékélés és a tárgyalások újraindítása érdekében
– mondta Hszi. – Álláspontunk a kérdés lényegén és az igazságon alapul. Pártatlanok vagyunk, mi mindig a béke és a párbeszéd oldalán állunk, szilárdan a történelem helyes oldalán – nyomatékosított.
A felek megvitatták a két nemzet közötti növekvő kereskedelmi, energia- és politikai kapcsolatokat is. – Az orosz üzleti szféra képes kielégíteni Kína növekvő energiaigényét, akár a megkötött, akár az egyeztetés alatt álló szerződések keretében – jelentette ki Vlagyimir Putyin. A felek a gazdasági együttműködés 2030-ig tartó fejlesztésének alapelveiről állapodtak meg.
A kapcsolataikat pedig nyolc kulcsfontosságú területen – kereskedelem, logisztika, pénzügyek, energetika, bányászat, innováció, ipar harmonizálása és mezőgazdaság – kívánják elmélyíteni.
Az orosz államfő közölte, hogy egyeztették a Mongólián keresztül megépítendő Szibéria Ereje 2 gázvezeték gyakorlatilag összes paraméterét, amely évi 50 milliárd köbméter földgázt fog szállítani.
Bejelentette, hogy kétoldalú munkacsoport felállítását tervezik az északi hajózási útvonal tranzitpotenciáljának fejlesztésére. Sőt Moszkva a nemzetközi platformokon egy nagy eurázsiai partnerség kialakításán fog dolgozni a jövőben.
Putyin szerint Oroszország támogatja a nemzeti fizetőeszközökben való elszámolás kiterjesztését, és kész jüanalapú kereskedelmet folytatni az ázsiai, afrikai és a latin-amerikai országokkal.
Elmondta hogy az orosz–kínai kereskedelem kétharmada jelenleg nemzeti valutában zajlik.
Hszi Csin-ping kínai államfő (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttműködés továbbfejlesztéséről szóló dokumentumokkal a moszkvai Nagy Kreml-palotában tartott aláírási ünnepségen 2023. március 21-én. Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics
Moszkva azt a kezdeményezést is támogatásáról biztosította, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezeten belül hozzanak létre egy sportszövetséget. Különösen fontosnak nevezte az orosz–kínai sportkapcsolatok fejlesztését egy olyan időszakban, amikor az olimpiai mozgalom egyre inkább átpolitizálódik, és a nyugati országok megkísérlik a sportot nyomásgyakorló eszközként használni.
Kiválóak az orosz–kínai kapcsolatok
Az országaink közötti kölcsönös politikai bizalom egyre mélyül, a közös érdekek megsokszorozódnak, a népek közelednek egymáshoz, és az együttműködés a kereskedelem, a gazdaság, a beruházások, az energetika, a kultúra és a regionális dimenziók terén folyamatosan fejlődik
– hangoztatta Hszi Csin-ping utalva a két ország közötti jó kapcsolatokra.
A tárgyalások kibővített szakaszában, Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója újságíróknak nyilatkozva kételyének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Hszi kedden vagy szerdán megpróbálna telefonon kapcsolatba lépni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Ezt a kínai vezető programjának zsúfoltságával magyarázta. Úgy vélekedett, hogy a telefonbeszélgetés létrejöttének a ténye nem fontos a rendezés szempontjából.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Pervij Kanal televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: Oroszország és Kína partnerségének szintje ma páratlan a nemzetközi kapcsolatokban. Mint fogalmazott, Moszkva számára Peking „szuverén választása” sokkal fontosabb, mint az, amit Oroszország opponensei, washingtoni stratégiai ellenfelei gondolhatnak „a Kínai Népköztársaság nukleáris potenciáljáról”.
President Vladimir Putin welcomed his Chinese counterpart Xi Jinping to the Kremlin Tuesday during the second day of his visit to Moscow.
Borítókép: Hszi Csin-ping kínai államfő (balra) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az országaik közötti átfogó partnerség és stratégiai együttműködés továbbfejlesztéséről szóló dokumentumok aláírási ünnepségén a moszkvai Nagy Kreml-palotában 2023. március 21-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Vlagyimir Asztapkovics)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
