A Nyugat demokráciával kapcsolatos folyamatos kritikái miatt vonakodik hazánk támogatást nyújtani olyan gyakorlati kérdésekben, mint például a NATO-bővítés − fogalmazott Szijjártó Péter az Associated Press (AP) amerikai hírügynökségnek adott interjúban.
Elfogadhatatlan, amikor svéd és finn politikusok megkérdőjelezik politikai rendszerünk demokratikus mivoltát
− húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter. Az Országgyűlés hétfőn fog szavazni a finn NATO-csatlakozásról, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint a párt képviselői támogatják a javaslatot. Szijjártó Péter az AP kérdésére válaszolva elmondta, ez Svédország esetében már nem ilyen egyértelmű.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a tárcavezető elmondta: az, hogy Magyarország a békét sürgeti, nem jelenti annak elfogadását, hogy Oroszország megtartaná az általa jelenleg ellenőrzött területeket.
Amikor a háborúnak vége lesz és elkezdődnek a béketárgyalások, nem szükségszerű, hogy a határok a mostani frontvonalak helyén maradjanak. Ezt saját történelmünkből is tudjuk. A tűzszünetnek azonban most kell eljönnie
− hangsúlyozta Szijjártó.
A magyar−amerikai kapcsolatokról szólva a miniszter rámutatott, Donald Trump elnöksége alatt kiváló viszonyt ápolt a két ország, a jelenlegi adminisztrációval azonban ennél nehezebb megtalálni a közös nevezőt.
Soha nem akart semmit sem ránk erőltetni. Soha nem akart nyomást gyakorolni ránk, hogy változtassunk a családról való gondolkodásmódunkon. Soha nem akarta, hogy megváltoztassuk a migrációval kapcsolatos gondolkodásmódunkat. Soha nem akarta, hogy megváltoztassuk a társadalmi kérdésekről való gondolkodásmódunkat
− foglalta össze Szijjártó Péter a kapcsolatok jellegét Trump kormányzásának ideje alatt. Hozzátette: Trump Oroszországgal ápolt viszonya is kedvező lenne a jelenlegi helyzetben, hangsúlyozva, hogy a volt elnök hivatali ideje alatt Moszkva senki ellen nem indított támadást.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: AP/John Minchillo)
Orosz–ukrán háború 
