Aki a bővítés ellen van, az gyengíti az Európai Uniót − húzta alá Szijjártó Péter csütörtökön a Budapest Balkans Forum keretein belül albán, észak-macedón és szerb hivatali kollégájával tartott közös panelbeszélgetésen. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, a jelenlegi nemzetközi helyzetben az uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a térség országainak a közösségre.
Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk. Minél kevesebben, annál gyengébbek
− vélekedett a tárcavezető. Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy az unió tagállamait tekintve kisebbségben vannak azok, akik támogatják a bővítést, mint azok, akik ellenzik azt. Rámutatott, hogy egyes országok képmutató hozzáállása hátráltatja az egyre égetőbb integrációs folyamatot. − Másképp beszélnek, amikor a tagjelöltek ott vannak a szobában, és másképp, amikor már nincsenek ott − fogalmazott. Ennek kapcsán megjegyezte, a bővítésnek nem jogi, hanem politikai akadályai vannak, ha lenne valós akarat, akár már holnap teljes jogú tagokká válhatnának a kandidátus államok.
Állításával egyetértett Olta Xhacka albán külügyminiszter is, szerinte a bővítési folyamat egyes tagállamok belpolitikai viszályainak fogságába esett,
ugyanakkor pozitívan értékelte, hogy az ukrajnai háború miatt úgy tűnik, Brüsszel észbe kapott e téren, és felgyorsulni látszanak a folyamatok.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy hazánk számára nemzetbiztonsági kérdés a nyugat-balkáni országok mielőbbi uniós csatlakozása, hiszen a nemzetközi közösség eddig nem volt képes az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére, így továbbra is nagy a migrációs hullámok veszélye, amelyeknek leküzdése csak a térség államaival való szoros együttműködéssel valósulhat meg. Ezzel kapcsolatban Ivica Dacsics szerb tárcavezető méltatta az osztrák−magyar−szerb határrendészeti együttműködést.
A nyugat-balkáni térségből érkező miniszterek mindegyike felvetette az uniós perspektíva hiányát, amely a csatlakozási folyamat elhúzódása miatt alakult ki. Úgy vélték, ennek kifejezetten rossz hatása van a társadalmak Európai Unióról alkotott véleményére. A legkritikusabb hangot Ivica Dacsics ütötte meg a felszólalók közül, az 57 éves politikus szerint egyáltalán nem biztos, hogy az ő életében teljes jogú tagállammá válhat Szerbia.
A miniszterek ugyanakkor leszögezték: eddig sem volt és ezután sem lesz az Európai Unión kívül más integrációs alternatíva országaiknak.
Az ukrajnai háborúról szólva Szijjártó Péter hangsúlyozta, a háború szomszédságában élni rendkívül veszélyes, hiszen ha eszkalációra kerül sor, az a szomszédokat érinti először. Sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy manapság azokat, akik békét sürgetnek, orosz kémeknek és a Kreml embereinek titulálják.
A tárcavezető szerint a transzatlanti információs buborékban a háborús retorika sokkal hangosabb, mint a békepárti hangok, ugyanakkor a globális többség fegyvernyugvást akar.
A történelem tanulságait levonva elmondta, a Nyugat és Kelet szembenállásából a közép-európai országok − amelyekbe a nyugat-balkáni államok is beletartoznak − mindig vesztesként jöttek ki. Éppen ezért is mihamarabb integrálni kell a térség államait, hogy velük együtt az unió megerősödve jöjjön ki a háború okozta válságból.
Borítókép: Ivica Dacsics szerb külügyminiszter, Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszter, Bunford Zsolt János biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a beszélgetés moderátora, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Olta Xhacka albán Európa-ügyi és külügyminiszter (b-j) a Budapest Balkans Forum keretében rendezett panelbeszélgetésen a budapesti Corinthia Hotelben 2023. március 9-én (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
