Szijjártó Péter: Semmilyen körülmények között nem adjuk fel a kárpátaljai magyarok védelmét

Hatalmas a nyomás a kormányon az Atlanti-óceán mindkét partjáról, hogy adja fel a kárpátaljai magyar közösség védelmét, ez azonban semmilyen körülmények között nem fog megtörténni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Brüsszelben. Hozzátette, a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri szintű ülésének összehívása sérti a NATO egységét, Magyarország semmilyen érdemi integrációs közeledést nem fog támogatni, amíg helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait Ukrajnában.

Budapest, 2023. február 22. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Rafael Grossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség fõigazgatójával tartott közös sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2023. február 22-én. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Ez a döntés sérti a NATO egységét, az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet, ugyanakkor nem tehetünk mást, mint tudomásul vesszük a főtitkár döntését – fogalmazott.

Hozzátette: Stoltenberg ígéretet tett rá, hogy ezen ülésen teret ad a kisebbségvédelemmel kapcsolatos felvetéseknek.

Leszögezte: „természetesen kitartunk az eredeti álláspontunk mellett, szeretném világossá tenni, hogy semmilyen érdemi integrációs közeledést a NATO vagy az Európai Unió irányába Ukrajna vonatkozásában mindaddig nem fogunk támogatni, amíg Ukrajnában helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait”.

„Bármilyen nagy is lesz a nyomás, nem fogjuk feladni a kárpátaljai magyarok védelmét, továbbra is ki fogunk állni a kárpátaljai magyarokért” – mondta.

Magyarország NATO-n belüli szerepvállalásáról elmondta, a kormány büszke a honvédség erejét növelő fejlesztésekre, és hazánk rövidesen teljesíteni fogja azon elvárást, hogy a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát fordítsa védelmi kiadásokra, ennek húsz százalékát pedig fejlesztésekre, ami már most is megvalósul.

E két elvárásból Magyarország az egyiket már most teljesíti, bőven a határidő és az ígéretek előtt. Ráadásul a hónap végén fontos mérföldkőhöz ér Magyarország hozzájárulása a NATO erejéhez, ugyanis eléri kezdeti műveleti képességét az a többnemzeti hadosztályparancsnokság, amely Székesfehérvárra települ – húzta alá.

Hozzátette, ennek jelentőségét mutatja, hogy 

a magyar védelmi miniszter meghívására ebből az alkalomból Magyarországra látogat a NATO európai erőinek főparancsnoka.

A miniszter kitért a Kadri Simson európai uniós energiaügyi biztossal folytatott megbeszélésére is, és aláhúzta, hogy Magyarország energiaellátása biztonságban van, köszönhetően az elmúlt évek bátor beruházásainak, amelyeket bizonyos esetekben fenyegetések ellenére valósítottak meg.

„Ha nem építettünk volna gázvezetéket a déli-délkeleti irányba, akkor Magyarország földgázellátása ma fizikailag lehetetlen lenne, de tekintettel a bátor beruházásokra és bátor döntésekre, Magyarország energiaellátása biztonságban van” – közölte.

Kiemelte: a diverzifikációhoz komoly infrastruktúra-fejlesztésekre lenne szükség a térségben, és ez ügyben Magyarország együtt fog fellépni Bulgáriával, Görögországgal és Romániával.

„Erről tárgyaltam az energetikai biztossal, s kértem tőle, hogy kezeljék ezt európai ügyként. Brüsszelből ugyanis folyamatos a nyomás, amelyek abba az irányba nyomják a tagállamokat, hogy más forrásokból vásároljanak földgázt az eddigiekhez képest. De azt tudjuk, hogy a földgázvásárláshoz nem csak földgáz kell, hanem csővezeték is, amin szállítani lehet” – közölte.

„Az energiaellátás diverzifikálásának kérdése igenis európai kérdés, hiszen Brüsszelből erőltetik, és ha európai kérdés, akkor európai források is kellenek hozzá” – jelentette ki.

Kiemelte: a diverzifikációhoz komoly infrastruktúra-fejlesztésekre lenne szükség a térségben, és ez ügyben Magyarország együtt fog fellépni Bulgáriával, Görögországgal és Romániával.

Érintette azt a „méltatlan helyzetet” is, hogy a horvát olajtársaság elutasította a Mol azon törekvését, hogy hosszú távú kapacitáslekötési szerződés jöjjön létre, és ehelyett csak három hónapokra hajlandó meghosszabbítani a szerződéseket.

„Kihasználva a háborús helyzetet, a horvátok a piaci ár sokszorosát kérik a Moltól tranzitdíjként az adriai vezetéken történő olajszállításkor” – tette hozzá, rámutatva, hogy bár fél éve ígérgetik a kapacitásbővítő beruházásokat, ezen a téren máig nem történt semmi.

„Ez nem csak horvát felelősség, ez brüsszeli felelősség is, hiszen az megint csak európai kérdés, hogy adott esetben a háború miatt ellehetetlenült szállítási útvonalak alternatív útvonalai rendelkezésre álljanak szükség esetén” – szögezte le.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Kovács Attila)