Az Egyesült Királyság 14 Challenger 2 harckocsi átadási szándékát jelezte, míg Franciaország, az Egyesült Államok, Kanada, Spanyolország, Svédország és Finnország is tervezi tankok küldését.
A legnagyobb tételt ezek közül az Egyesült Államok adja, Washington az év elején ugyanis 31 M1A2 Abrams harckocsi átadását jelentette be Ukrajnának.
Csakhogy az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) március végi jelentése szerint a megígért tankok küldésére egy évre lenne szükség (hiszen azokat úgy kell átalakítani, hogy a gyorsított kiképzést kapó ukrán hadsereg katonái hatékonyan tudják vezetni őket, de ha az oroszok kezére kerülnének, akkor ne szerezzék meg a technikai tudás egészét – a szerk.).
Washington ezért M1A1 Abrams tankokat küld majd a modernebb változatok helyett, ám ezek már felújított állapotban a raktárakban várakoznak. Noha a Pentagon szerint így is csak ősszel várható Ukrajnába érkezésük.
Beszámolók szerint azonban Kijevnek ennél már hamarabb szüksége lenne a harckocsikra, ugyanis a csapadékos időszakot követően – tavasz végén, nyár elején – ellentámadásra készülnek az oroszok ellen.
Az amerikai „lassúság” az európai szövetségeseknek azért lehet bosszantó, mert – a híresztelések szerint – csak úgy vállalták a harckocsik küldését, hogy azt Washington is megerősítette – terveik szerint mindezt azért, hogy „ne egyedül kerüljenek szembe Moszkvával”.
A harckocsik kapcsán a Pentagon egy korábbi alkalmazottja, Stephen Brian egy szakportálon arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte „az Ukrajnába küldött tankok személyzetükkel együtt hamuvá fognak égni”.
Hozzátette: Az oroszok felkészültek ellenük. A szakértő a harckocsik nagy tömegét, a dinamikus védelem hiányát és a páncélzat gyengeségét emelte ki a problémák közül.
