Szinte biztosra vehető, hogy egy éven belül, de akár már idén is előre hozott parlamenti választások lesznek Szerbiában. Az ellenzék is egyre hangosabban követeli, de elemzők szerint az Alekszandar Vucsics elnök nevével fémjelzett Szerb Haladó Párt szempontjából is előnyös lenne mielőbb kiírni a választásokat. Belgrádi portálok és napilapok már azt is tudni vélik, hogy október 8-án lesz a voksolás, de vannak olyan vélemények, hogy már májusban kiírhatják és júliusban meg is tarthatják azokat. Ezenfelül az sem elképzelhetetlen, hogy a 2024 tavaszán esedékes önkormányzati választásokkal együtt szavazhatnak majd a parlament összetételéről a szerbek.
A nemzetközi helyzet alakulása, a Koszovóval kapcsolatos fejlemények, valamint sok minden más befolyásolja a választások kiírására vonatkozó döntés időzítését. Elemezők szerint a most hatalmon lévő haladók számára előnyös lenne, ha a választások után új koalíciós partnerrel alakíthatnának kormányt.
Ez segítene a Koszovóval, valamint az EU kül- és biztonságpolitikájával való harmonizációhoz kapcsolódó nehéz döntések meghozatalában.
Többen arra is felhívják a figyelmet, hogy amennyiben a Nyugat nyomására a jelenlegi kormányzat és Vucsics elnök kénytelen lenne népszerűtlen döntéseket meghozni, akkor gyorsan csökkenhet a népszerűségük, ami miatt nem célszerű távolabbi időpontot kijelölni.
Egy, a Faktor Plus ügynökség által végzett friss felmérés szerint ha most vasárnap tartanának a választást, a szerbek 45,5 százaléka a Szerb Haladó Pártra voksolna, 10,7 százalékuk a Szerbiai Szocialista Pártra, 6,9 százalékuk pedig a Szabadság és Igazságosság Pártjára. A NADA-koalíció és az Eskütevők Szerb Pártja a megkérdezettek 4,5-4,5 százalékának bizalmát élvezné.
Megfigyelhető, hogy a jobboldali pártok népszerűsége növekszik, amit az ukrajnai és a koszovói helyzet alakulásával magyaráznak.
A Faktor válaszadóinak 36 százaléka biztosan elmenne szavazni, 36 százalékuk nem menne el, a többiek még nem döntöttek erről.
Az uniós csatlakozással kapcsolatban a megkérdezettek 39 százaléka támogatja, míg 42 százalékuk ellenzi, hogy Szerbia az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon. A támogatók többsége gazdasági-társadalmi fellendülést, jogállamiságot, stabilitást remél a csatlakozástól.
A megkérdezettek 30 százaléka ugyanakkor nem hisz abban, hogy Szerbia valaha is tag lehet.
Az esetleges előre hozott választásokhoz köthető az is, hogy Vucsics elnök – aki kétségtelenül az ország legnépszerűbb politikusa − megkezdte a Népi Mozgalom az Országért elnevezésű szerveződés megalapítását. Tervei szerint az egész országot bejárja. Egyesek szerint nem zárható ki az sem, hogy új pártot alapít, de az sem elképzelhetetlen, hogy a mozgalom megalapításával szélesebb körű, a párttagságon és szimpatizánsokon kívüli rétegeket is szeretné maga mögött tudni az elkövetkező időszakban.
Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök sajtóértekezletet tart a kormányának a koszovói helyzettel foglalkozó ülése után Belgrádban 2023. január 23-án (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)
