Az elhúzódó svéd csatlakozás az egész NATO-nak kínos

Finn szakértők aggasztónak tartják, hogy Svédország feltehetőleg nyárig sem lesz NATO-tag.

Brüsszel, 2022. május 18. Finnország, a NATO és Svédország nemzeti zászlói a ceremónián, ahol Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár átveszi a Finnország és Svédország hivatalos csatlakozási kérelmérõl szóló dokumentumokat a katonai szövetség brüsszeli székházában 2022. május 18-án. MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron Fotó: Johanna Geron

A múlt héten, valamivel több mint tíz és fél hónapos csatlakozási folyamatot követően hivatalosan is NATO-tagállammá vált Finnország, miközben Svédország kimaradt a védelmi szövetség bővítéséből. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a nagyobbik skandináv ország mikor csatlakozhat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Finn védelmi szakértők szerint a ratifikálás elhúzódása nemcsak Svédországnak jelent problémát, hanem az egész NATO-nak, írja a Svenska Dagbladet svéd politikai napilap.

Az újságnak nyilatkozó szakemberek szerint minél tovább tartják Svédországot a NATO-n kívül, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a védelmi szövetség komoly problémákba ütközik.

Iro Sarkka, a finn Külpolitikai Intézet NATO-szakértője szerint aggasztó, hogy Svédország feltehetően nem lesz tag a nyári, vilniusi NATO-csúcs előtt, mert a tagság több hónapos vagy -éves elhúzódása súlyos következményekkel járhat az egész szövetségre nézve, ráadásul csorbítja a NATO hírnevét is. Charly Salonius-Pasternak, a fenti intézet vezető kutatója szerint a helyzet megosztja a NATO-t, ráadásul nehézzé válik a tervezés. Megemlíti, hogy tagként Finnország hozzáférhet olyan információkhoz és tervekhez, amelyekben Svédország nem vehet részt mindaddig, amíg a szövetségen kívül van. Többek között kimarad az irányítási struktúrából, hírszerzési információkból és egyéb adatok cseréjéből, ami a jelen válságos helyzetben mindenképpen kedvezőtlen a térség biztonságpolitikáját tekintve.

Finnország továbbra is azt szeretné, hogy Svédország a lehető leghamarabb a NATO tagjává váljon, ezt a múlt heti brüsszeli csatlakozási ceremónián is világosság tették újságírók és az Egyesült Államok külügyminisztere előtt.

A két szakember véleménye ugyanakkor az, hogy a NATO és Svédország közötti együttműködés akkor is működni fog – ahogy eddig is –, ha az ország nem tud csatlakozni a védelmi szövetséghez, valamint hogy a NATO-országok Svédországra vonatkozó biztonsági garanciái érvényben maradnak. Bár valószerűtlennek tartanak a szakértők egy esetleges orosz támadást Svédország ellen, véleményük szerint szomszédjaik segítenének egy ilyen helyzetben. 

2020-tól Finnország a nemzeti össztermék két százalékát költi védelemre, szemben Svédországgal, amely ugyanebben az időszakban 1,3 százalékot fordított védelemre. Oroszország ukrajnai inváziójának megkezdése után jelentős emelést jelentett be az akkori szociáldemokrata kormány, a tervek szerint az elkövetkező években Stockholm is két százalékra kívánja emelni a hadászatra fordított költségvetését.

Borítókép: Finnország, a NATO és Svédország nemzeti zászlói a ceremónián, ahol Jens Stoltenberg NATO-főtitkár átveszi a Finnország és Svédország hivatalos csatlakozási kérelméről szóló dokumentumokat a katonai szövetség brüsszeli székházában 2022. május 18-án (Fotó: MTI/EPA/Reuters/Johanna Geron)