Melyik nagyhatalom rendelkezik a legtöbb külföldi katonai bázissal?

Újabb négy katonai bázison állomásozhatnak amerikai katonák, ezúttal a Fülöp-szigeteken. Ezzel együtt már közel nyolcszáz külföldi katonai támaszponton van jelen Washington, ez háromszor annyi, mint amennyit a világ többi országa együttvéve fel tud mutatni. Oroszországnak körülbelül háromtucatnyi külföldi bázisa van, míg Kínának mindössze három. Ez azonban a jövőben változhat, szakértők szerint Peking külföldi katonai jelenlétének növelésére készül.

A dél-koreai Camp Humphreys támaszpont. Fotó: U.S. Army

Ázsia mellett Európában is tekintélyes létszámmal van jelen az Egyesült Államok hadserege. Az ukrajnai háborút megelőzően körülbelül hatvanezer katona állomásozott a kontinensen, legnagyobb részben valamely európai NATO-szövetséges államban. Ez a szám azóta csak több lett, ugyanis Oroszország invázióját követően Washington megerősítette katonai jelenlétét, leginkább a NATO keleti szárnyán, így például Lengyelországban vagy éppen Romániában.

A legtöbb amerikai katona és a legtöbb európai bázis egyaránt Németországban van, 119 támaszponton közel harmincnégyezren állomásoznak.

Ez a szám már az állomány megfelezését követő helyzetet mutatja, ezt megelőzően mintegy hetvenháromezer amerikai katona tartózkodott az Európai Unió egyik vezető államában. Az utóbbi időben azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy Lengyelország kezdi átvenni Németország szerepét ebből a szempontból. A kelet-európai országban az elmúlt években jelentősen megnövelték az ott állomásozó amerikai katonák számát, a lengyel haderő modernizációja során pedig Varsó előszeretettel támaszkodik az amerikai hadi eszközökre és technológiára.

Mindezek mellett a Közel-Keleten, valamint Latin-Amerikában is akadnak olyan országok, melyek otthont adnak amerikai katonáknak, ugyanakkor a nemzetközi rend szemünk előtt történő átalakulásával − ahogy ezt az amerikai csapatkivonások is jól mutatják − más térségek kapnak kiemelt figyelmet.

Orosz érdekszféra

Oroszország és főként Kína a külföldön létesített katonai bázisok tekintetében jócskán le van maradva az Egyesült Államok mögött. Moszkvának körülbelül háromtucatnyi támaszpontja van más országokban, ezek nagyobb része az oroszok kezdeményezésére létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamaiban található. 

Itt leginkább olyan országokról van szó, melyek a Szovjetunió részei voltak, s annak felbomlása után is többé-kevésbé az orosz érdekszférában maradtak, így például Örményország, a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok, Grúzia vagy éppen Belarusz. 

Ezenfelül még Szíriában, a szakadár Transznisztriában, valamint egyes afrikai országokban − habár itt az orosz zsoldoshadsereg, a Wagner-csoport harcosai állomásoznak − van jelentősebb orosz katonai jelenlét.

Felmerül a kérdés, hogy idesorolható-e a jogilag Ukrajnához tartozó, de 2014 óta orosz fennhatóság alatt álló Krím félsziget, valamint az itt található szevasztopoli haditengerészeti bázis. Amennyiben külföldi támaszpontként tekintünk rá, úgy kétség sem fér hozzá, hogy ez a legjelentősebb az összes közül, itt állomásozik a fekete-tengeri flotta, az orosz haditengerészet egyik ékköve.

Kína feltörekvőben?

Peking egyelőre még nem tört legfőbb vetélytársáéhoz hasonló babérokra, azonban − vélik a szakértők − ami késik, nem múlik. Jelenleg Dzsibutiban, Kambodzsában és Tádzsikisztánban található kínai katonai bázis, ezek száma ugyanakkor a jövőben valószínűleg növekedni fog. Amerikai szakértők szerint ennek előjele a Peking által 2013-ban útjára indított Egy övezet, egy út kezdeményezés, melynek során Kína dollármilliárdokat fektetett különböző, leginkább fejlődő országokban megvalósuló infrastrukturális projektekbe.

Ezeket a befektetéseket ugyanakkor meg kell védeni, biztonságban kell tudni, elemzők szerint éppen ezért elengedhetetlen, hogy a kezdeményezésben részt vevő államok egy részében a jövőben kínai katonai bázisok jöjjenek létre.

Potenciálisan ilyen országnak gondolják Pakisztánt, valamint több afrikai államot is, melyekkel Peking kifejezetten jó gazdasági kapcsolatokat ápol. Emellett Kína több csendes-óceáni szigetországot is megkörnyékezett a közelmúltban, 2022 tavaszán például már arról lehetett olvasni, hogy a Salamon-szigeteken kínai haditengerészeti bázist húznak fel, ugyanakkor ebből a projektből végül nem lett semmi. Kétségtelen, hogy a kínai hadsereg, s főként a haditengerészet létszámban már kezdi fel venni a versenyt Washingtonnal, külföldi bázisok nélkül azonban sokkal kevésbé hatékony a riválisához képest.

Borítókép: Az Egyesült Államok légi erejének bázisa a németországi Ramstein városában (Fotó: Getty Images/AFP/Daniel Roland)