Minden hatodik embert veszélyeztet a meddőség

Drámai jelentést tett közzé a meddőségről az Egészségügyi Világszervezet.

Magyar Nemzet
Forrás: WHO, MTI2023. 04. 11. 10:18
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A meddőség a férfi vagy női reproduktív rendszer betegsége, amelyet a rendszeres, védekezés nélküli szexuális együttlét 12 hónapos vagy hosszabb ideje utáni sikertelensége határoz meg. 

A felnőttlakosság körülbelül 17,5 százaléka, vagyis világszerte nagyjából minden hatodik ember meddőségben szenved – állapítja meg új jelentésében az Egészségügyi Világszervezet (WHO). 

A WHO szerint az eredmények azt mutatják, hogy a rászorulók körében sürgősen növelni kell a megfizethető hozzáférést a jó minőségű termékenységi ellátáshoz.

Az új becslések szerint a meddőség előfordulási gyakorisága 17,8 százalék volt a magas jövedelmű országokban és 16,5 százalék az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A százalékok közötti alacsony eltérés jól mutatja, hogy a probléma globálisan jelent komoly egészségügyi kihívást.

A jelentés feltár egy fontos igazságot: a meddőség nem tesz különbséget

– mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, majd hozzátette, hogy a meddőség világszerte milliókat érint. 

Javaslata szerint ki kell terjeszteni a termékenységi ellátáshoz való hozzáférést, és biztosítani kell, hogy ez a kérdés többé ne kerüljön háttérbe az egészségügyi kutatásban és szakpolitikában. Emellett biztonságos, hatékony és megfizethető módszerekkel kell segíteni azokat, akik szülővé szeretnének válni.

A magas költségek gyakran akadályozzák a meddőség kezelését

A probléma nagysága ellenére a meddőség megelőzésére és kezelésére szolgáló megoldások, mint az in vitro megtermékenyítés (IVF) továbbra is alulfinanszírozottak. Sokak számára ezek a kezelések elérhetetlenek a magas költségek, a társadalmi megbélyegzés és a korlátozott elérhetőség miatt.

A WHO által finanszírozott új kutatás alapján felmérték a meddőségi kezelésekkel kapcsolatos költségeket az alacsony és közepes jövedelmű országokban. Az elemzés megállapította, hogy az IVF egyetlen kezeléséért fizetett orvosi költségek gyakran magasabbak voltak az emberek éves bevételénél. Ez a világ népessége döntő részének megfizethetetlen költségeket jelent.

Jelenleg a legtöbb országban a termékenységi kezeléseket nagyrészt saját zsebből finanszírozzák – ami gyakran súlyos pénzügyi költségekkel jár. 

A legszegényebb országokban élők jövedelmük nagyobb hányadát költik termékenységi ellátásra, mint a gazdagabb országokban élők. 

A magas költségek gyakran megakadályozzák az embereket abban, hogy meddőségi kezelésekhez jussanak. Akik pedig igénybe veszik a kezeléseket, azokat nemegyszer elszegényedés fenyeget.

„Az állami finanszírozás jelentősen javíthatja a kezeléshez való hozzáférést, és megvédheti a szegényebb háztartásokat attól, hogy ennek következtében elszegényedjenek”– mondta Pascale Allotey, a WHO szexuális és reproduktív egészségügyi és kutatási igazgatója. 

A meddőség kezelésének sikere a nők életkorán is múlik

Magyarországon állami finanszírozás mellett ingyenessé tették a mesterséges megtermékenyítéshez köthető kezeléseket. 

Rétvári Bence államtitkár múlt hónapban közzétett ugyan egy eredményességi statisztikát, amely szerint „2021-ben 12 237 beültetésből 2035 gyermek” született, de ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy a kezelések száma csaknem megduplázódott az állami tulajdonba került intézetekben, a megszületett gyermekek száma viszont nem. 

A lombikbébi-kezelések sikere nem azt orvosok szakértelmén vagy a centrumok műszerezettségén múlik, hanem legtöbbször a kezelt nők életkorán. Jó prognózisú, fiatal betegeknél sokkal eredményesebbek a kezelések. Magyarországon a korlátlan 45 éves korig terjedő finanszírozás szerepet játszhat abban, hogy a nők egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, ezzel szignifikánsan rontják a szülési esélyüket.

Negyvenéves kor felett a lombikbébi-kezelések eredményessége rohamosan csökken és 45 éves korban a nők ezzel az eljárással szinte már soha nem szülnek. Ennek az a biológiai magyarázata, hogy a petesejtállomány nőkben már születésük előtt, méhen belüli fejlődésük során kialakul, és azok a nő szervezetével együtt öregednek. Felmerül tehát a kérdés, hogy ebben a korosztályban érdemes-e egyáltalán saját petesejtekkel esélytelen IVF kezeléseket végezni. 

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.