Új alkotmányt vezetne be Orbán Viktor szövetségese

Az alkotmány módosításáról rendeznek népszavazást Üzbegisztánban vasárnap, melynek célja az ország jóléti állammá való átalakítása. A tervezett alkotmányban helyet kapna az is, hogy a kormány köteles kedvező befektetési és üzleti környezetet biztosítani, mely minden bizonnyal a kifejezetten magyar vállalatok számára, Taskent mellett létesülő, kedvező feltételekkel járó speciális ipari zónára is kiterjedne.

A woman casts her ballot during Uzbekistan's presidential election at a polling station in Tashkent on October 24, 2021. (Photo by VYACHESLAV OSELEDKO / AFP) Fotó: AFP

– Az üzleti élet biztonsági fejlődéséhez és ahhoz, hogy reformjaink zökkenőmentesen végbe menjenek, erősebb jogi alapra van szükség – fogalmazott a héten Savkat Mirzijojev üzbég elnök a vasárnap megrendezésre kerülő népszavazás kapcsán, melyen a lakosság Üzbegisztán alkotmányának módosításáról fog voksolni. Az államfő hangsúlyozta, a javasolt módosítások értelmében az emberi jogok, valamint a szabadságjogok prioritássá válnak. Az új, tervezett alkotmányban mindezeken felül helyet kapna az is, hogy a kormány köteles kedvező befektetési és üzleti környezetet biztosítani, továbbá építeni a gazdasági kapcsolatokat.

Utóbbi javaslat hazánk számára is kedvező feltételeket teremtene Üzbegisztánban, ahol a főváros, Taskent mellett kifejezetten a magyar vállalatok igényeire szabva jön létre egy speciális ipari zóna. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban ismertette, a zónában a magyar vállalatok különleges jogállással hajthatják majd végre beruházásaikat.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a héten részt vett a Taskentben megrendezett üzleti fórumon. Nyilatkozatában ismertette, kilenc tervezett beruházás megvalósítása már megkezdődött Üzbegisztánban. Noha a magyar–üzbég kapcsolatok az elmúlt években is jól alakultak, Budapesten március végén nyílt meg a közép-ázsiai ország nagykövetsége, melyet Szijjártó Péter diplomáciatörténeti eseménynek nevezett.

Milyen módosításokat tartalmaz az új üzbég alkotmány?

Az alkotmányügyi bizottság közlése szerint az új alkotmány kidolgozásában a lakosság is részt vett, több mint 220 ezer javaslat érkezett a testülethez, melyeket utána felülvizsgáltak. A végső módosításokat múlt hónapban fogadta el az Olij Madzsilisz, azaz a kétkamarás parlament, ezt követően Mirzijojev elnök április 30-ra kiírta a referendum időpontját.

Az alkotmány módosításának ténye azt jelzi, Üzbegisztán arra törekszik, hogy megoldja az emberek által kitűzött feladatokat

– írta véleménycikkében Amonulla Mukamedyanov, a taskenti Állami Jogi Egyetem professzora.

 Savkat Mirzijojev üzbég elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Szamarkandban 2022. november 10-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

A szakértő szerint a népszavazás lesz az üzbegisztáni lakosság egyik legfontosabb politikai eseménye, ugyanis az alkotmány új változatának célja, hogy megszilárdítsa az ország stratégiai irányát az újabb reformok érdekében. A tervezett intézkedések között szerepel például a halálbüntetés betiltása (Üzbegisztánban a mai napig kiszabható a halálbüntetés, ám legalább tíz éve nem hajtottak végre egyetlen ítéletet sem), a gyermekmunka és a kényszermunka felszámolása.

Üzbegisztán nagykövetsége által, lapunknak eljuttatott közleménye szerint az új alkotmányban kiemelt szerepet kap a gyermekvédelem és az oktatás fontossága, az oktatási rendszer fejlesztése.

Pozitív az új alkotmány fogadtatása

Szakértők kifejezetten örömmel fogadták, hogy az új alkotmányban részletekbe menően szó esik környezetvédelemről, egészségügyről és oktatásról. Egy üzbég ügyvéd kiemelte, álláspontja szerint a szövegtervezet kifejezetten érthető a lakosság számára.

Noha a kormány igyekezett megismertetni az új alkotmány részleteit a lakossággal, kevesen kételkednek abban, hogy nem lesznek bírálatok. A taskenti vezetést az elmúlt hetekben több kritika is érte, mondván, hogy az alkotmánymódosítás egyetlen célja, hogy Mirzijojev elnök meghosszabbítsa államfői ciklusát. Az tervezett intézkedések között szerepel ugyanis az is, hogy az elnöki mandátumot ötről hét évre hosszabbítanák, valamint kettőre korlátoznák, hogy egy politikus hányszor indulhatna az államfői pozícióért. Még olyan hírek is terjedtek, hogy a most második ciklusát töltő Mirzijojev újra indulhatna a következő elnökválasztáson. Eldor Tuljakov, a fővárosban működő Fejlesztési Stratégiai Központ vezetője azonban rámutatott, az alkotmánymódosítás célja, hogy az országot átalakító reformokat folytassák, valamint megerősítsék a demokratikus értékeket és az emberi jogokat.

Hozzátette, a következő elnökválasztásról és lehetséges indulókról nem esett szó az alkotmány kidolgozása során.

Üzbegisztán korábban a Szovjetunió részét alkotta, melynek összeomlásával a közép-ázsiai ország 1991-ben függetlenné vált. Az ország lakossága a 35 millióhoz közelít a Világbank adatai szerint, ám csupán becslések állnak rendelkezésünkre a teljes népességszámot illetően, ugyanis az utolsó népszámlálást még a szovjet időkben, 1989-ben tartották az országban. Becslések szerint a lakosság zömét az üzbégek teszik ki, arányuk 83 százalék körül mozog.

Borítókép: Illusztráció. Azavazatát adja le egy nő az üzbegisztáni elnökválasztáson Taskentben 2021. október 24-én (Fotó: AFP/Vyacheslav Oseledko)