A németországi negyedikes tanulók negyede nem felel meg a minimális normáknak az olvasás és szövegértés szempontjából – derül ki a Progress in International Reading Literacy Study (PIRLS) nemzetközi felméréséből. A német diákok olyan rosszul teljesítenek, hogy ez kezd riadalmat kelteni a politikai döntéshozók és a tudományos szakértők körében. Ugyanezek a szakértők jelzik, hogy Németország gazdasági és társadalmi kilátásai a jövőben meglehetősen siralmasak lehetnek az ország egyre rosszabb oktatási eredményei miatt.
Úgy vélik, hogy az egyik fő tényező Németország átalakuló bevándorlási rendszere, amelynek következtében a német nemzetiségű diákok aránya meredeken csökkent. – Végső soron az olvasási készség hiánya nemcsak sok ember társadalmi részvételét veszélyezteti, hanem egész Németországot mint gazdasági helyszínt is – mondta Susanne Lin-Klitzing, a Német Filológusok Szövetségének elnöke.
A fent említett tanulmány szerint azokban az országokban, amelyek etnikailag homogénebbek, sokkal jobban teljesítenek a diákok az iskolákban, mint azokban az államokban, ahol sokszínűbb a társadalom. Franciaország és Belgium például még Németországnál is rosszabb helyzetben van ebben a tekintetben, de Spanyolország is a németek mögött szerepel jelenleg a ranglistán.
A tömeges bevándorlás tönkreteszi az oktatási rendszert?
Németország az elmúlt években több millió bevándorlót fogadott be, és ennek következtében az ország iskolarendszere is átalakult, egy sokszínű, multikulturális diákközösséggé vált. Ahelyett azonban, hogy a sokszínűség „erősség” lenne, az adatok, valamint a tanárok és iskolai vezetők számos beszámolója a növekvő számú külföldi diák veszélyeire mutat rá. Németország egyik vezető újságjának, a Die Weltnek adott interjújában Norma Grube igazgató egyre kaotikusabb körülményekről számolt be, ahol sok gyermek nehezen beszél németül, mindennaposak a támadások, és a szülői értekezleteken rendszeresen tolmácsra van szükség. Grube elmondta, hogy 23 különböző nemzet találkozik az iskola udvarán, akik közül néhányan egyáltalán nem értik egymást, és akik néha ellenséges régiókból származnak.
Rengeteg szülői értekezletre van szükségünk, amelyek többnyire tolmácsokkal zajlanak. És ezzel el is érkeztünk az egyik okhoz, amiért a tanári hivatás egyre kevésbé vonzó: a pszichés stressz óriási, és jelentősen megnőtt. Ráadásul a tanárokkal szembeni agresszió és tiszteletlenség olyan szintű, hogy sokan közülük képtelenek megbirkózni vele
– tette hozzá. Berlinben a diákok negyven százaléka nem beszéli anyanyelvként a németet, és az olyan városokban, mint Hamburg, a diákok többsége migráns hátterű. Összességében a németországi általános iskolákba járó gyerekek megdöbbentő száma, 38 százaléka migráns hátterű. Néhány ilyen iskolában az antiszemitizmus mindennapos, a muszlim diákok a zsidó diákokat bántják elsősorban – írja a Die Welt. Norma Grube azt is elmondta, hogy nemcsak tanárokból, hanem iskolaigazgatókból is egyre kevesebb van Németországban.
Két olyan iskolát vezetek, amelyek 35 kilométerre vannak egymástól, egy egyszerű okból: az elődöm a chemnitzi Untere Luisenschuléban nyugdíjba ment, és egyszerűen nem volt olyan kolléga, aki jelentkezett volna az utódjának
– magyarázta Grube, és megjegyezte hogy nagyon nehéz helyzetbe került az új iskolájában. Azt mondja, hogy sok új tanár vagy vonakodik a szükséges szankciókat alkalmazni a problémás diákokkal szemben, vagy egyes esetekben még félnek is tőlük. Általánosságban elmondható, hogy a fiatalabb tanárok hajlamosak elkerülni a konfliktusokat, ami ahhoz vezet, hogy az egyre nehezebbé váló osztálytermi környezetben elveszítik az irányítást.
