Már a 16-17 éves belga állampolgárok is szavazhatnak a 2024-es európai parlamenti választásokon – jelentette be a belga belügyminiszter, Annelies Verlinden. Belgium ezzel a negyedik európai uniós ország, amely engedélyezi, hogy kiskorúak is az urnákhoz járulhassanak. Az új jogszabály értelmében mintegy 280 ezerrel több belga hallathatja a hangját az unió szintjén.
A választójogi korhatárt a tagállamok közül korábban Ausztria, Málta és Görögország csökkentette, legutóbb pedig Németország tett így tavaly, a 2024-es választásokra készülve.
Az Európai Unión belül régóta vitáznak arról a tagállamok, hogy meg kell-e reformálni a választási folyamatokat. A választójogi reformokról, amelyek közé tartozik a 18 év alatti korosztály bevonása a választásba, éppen egy éve, 2022. május 3-án fogadtak el jogalkotási jelentést az Európai Parlamentben (EP). A folyamat uniós szinten ugyanakkor megrekedt, hiszen az Európai Unió Tanácsának egyhangúlag el kellene fogadnia a reformokat, majd az egyes uniós országoknak is jóvá kellene hagyniuk ezeket az alkotmányos követelményeiknek megfelelően.
A felvetett tervek közé tartozik a páneurópai lista létrehozása, vagyis hogy az uniós állampolgárok ne csak saját nemzetük képviselőire szavazzanak, hanem egy közös uniós választókerületen belül döntsenek a többi mandátum sorsáról. Az uniós fősodor továbbá azt is szorgalmazza, hogy az az európai párt vezesse az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot (EB), amelyik a legtöbb parlamenti mandátumot kapja. E forgatókönyv szerint mindegyik európai párt saját, úgynevezett csúcsjelöltet állítana, hogy megszerezhesse az EB elnöki posztját.
Az EP-hez tartozó Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) múlt heti ülésének napirendjére tűzte a választójogi reformok bevezetésének megtárgyalását, ám a képviselők továbbra is homlokegyenest ellentétes álláspontokról tanúskodtak. – A javaslatok célja, hogy európaivá tegyük az uniós választásokat, és megerősítsük a polgáraink véleményét – fogalmazott Domenec Ruiz Devesa szocialista EP-képviselő, aki arra buzdította a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a reformokat. Más jelenlevők ezzel szemben arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai politikát egyre inkább a nagyobb tagállamok uralják, és a páneurópai listák még inkább eltávolítják a választókat a képviselőktől.
Az Európai Parlament javaslata, miszerint 28 mandátumot páneurópai listákról osztanának ki, illetve a listák élén álló csúcsjelöltekből kerülne ki az Európai Bizottság elnöke, több szempontból is egy légből kapott föderalista vágyálom
– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője. Elmondta, hogy egyrészt a csúcsjelölti rendszer már 2019-ben megbukott, a tagállamok nemet mondtak Manfred Weberre (az Európai Néppárt jelenlegi vezetőjére – a szerk.) mint csúcsjelöltre, másrészt az alapszerződések szerint az Európai Bizottságnak, mint egy bürokratikus szervnek politikailag függetlennek kellene lennie, elsődleges feladata pedig a szerződések feletti őrködés.
Rotyis Bálint továbbá hozzátette, hogy a polgárok már most sem érzik különösebben jelentősnek az európai parlamenti választásokat, amit jól mutatnak az alacsony részvételi adatok. – Egy páneurópai lista ezen pedig aligha változtatna, hisz mégis miért szavazna egy polgár egy olyan jelöltre, aki Európa túlsó végében él, sosem hallott róla és nem is beszéli a nyelvét. Az Európai Parlament reformjavaslata kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a föderalisták közelebb kerüljenek a nagy álmukhoz, egy brüsszeli központú európai birodalomhoz – magyarázta az elemző.
Véleménye szerint az európai parlamenti választásokat megreformáló jelentés eddig sem örvendett túl nagy népszerűségnek a tagállamok részéről, és az Eva Kaili nevéhez köthető korrupciós botrány még inkább rontotta a választási reform bevezetésének esélyeit. – Jelenleg az Európai Parlament előtt álló legnagyobb kihívás, hogy a házon belüli rendszerszintű korrupciót felszámolja és megerősítse hitelességét a polgárok előtt. Mindaddig amíg ez nem történik meg, addig a tagállamok, illetve a polgárok részéről sem indokolt, hogy érdemben foglalkozzanak az Európai Parlament reformjavaslataival – fogalmazott Rotyis Bálint. Az elemző végül hozzáfűzte, hogy a tagállamokat is jelenleg inkább lefoglalja a háború, illetve a szankciók okozta gazdasági problémáknak a kezelése, így érthető, hogy a választási reformjavaslat nem szerepel a legfontosabb napirendi kérdések között.
