Brüsszel egy elnyomó demokráciát szeretne rákényszeríteni a tagállamokra. Ez tulajdonképpen már az Európai Egyesült Államoknak a megvalósulása lenne – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója kedden, az Európai Bizottság demokráciacsomagjáról tartott sajtótájékoztatón. Részletezte,
az Európai Bizottság 2020 végén tette közzé az új javaslatcsomagot, amelynek részei külön-külön is haladnak előre a jogalkotási folyamatban.
– A föderalizmus és a nemzetállamok párharca a kezdetektől jelen van az Európai Unió életében – magyarázta a stratégiai igazgató. Elmondta, azok a csatározások, amelyek ma is megvannak az EU és egyes tagállamok között, ide eredeztethetők vissza. Kovács István szerint a föderalizmus lopakodó előretörése úgy valósult meg, hogy a bizottság az Európai Bírósággal karöltve mindig az élen járt az építésében, a bíróság ugyanis deklarálta az uniós jognak az elsőbbségét a nemzeti jog felett. A stratégiai igazgató példaként elmondta, az unió a magyar gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos nézeteltéréseket elmaszkírozza egy jogi vitának, miközben valójában egy ideológiai programot valósít meg.
Az elkövetkező időszakban a jogállamiság fogalmát fokozatosan felváltja majd a demokrácia fogalma
– hangsúlyozta Kovács István, hozzátéve, Brüsszel magának szeretné a jogokat arra nézve, hogy megmondja, mi az, ami demokratikus és mi az, ami nem. A demokráciacsomaghoz tartozó digitális szolgáltatásokról szóló rendeletről úgy fogalmazott, Brüsszel igyekszik mindenre rátenni a kezét, ami a tagállami szuverenitás része.
Kovács István részletezte: az EU tervei, hogy a választások szabályait is Brüsszelből diktálják, onnan mondanák meg, mi az, ami egy kampányban jogszerű vagy jogszerűtlen. Ez elitista gondolkodás, amely megmérgezi Brüsszelt, ez az, amiért nem tud a problémákkal foglalkozni.
Nem lehet nem észrevenni az összehangolt támadást, ami az EU-ban zajlik
– fogalmazott Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. Elmondta:
a válság égisze alatt az unió föderalista érdekeket juttat érvényre, amely a tagállamokat hátrányosan érinti.
Az egyik reformterv, a transznacionális lista például arról szól, hogy a magyarok ne magyarokra szavazzanak, és így például a németek, a franciák, a svédek képviseljék a magyar érdekeket. A csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban arról számolt be, ez egy régi próbálkozás, amelynek lényege, hogy az európai pártcsaládok jelölnek valakit, aki az Európai Bizottság elnöke lenne. – Ez a jogosítvány ma a tagállamok kezében van, vagyis kivennék a tagállamok demokratikusan megválasztott vezetőinek a kezéből ezt a jogot is – magyarázta Kovács Attila.
– A szocialistákon belül felülreprezentáltak azok a képviselők, politikai erők, pártok, amelyeket a brüsszeli korrupciós botrány érint. Ha itt elindul valamiféle megtisztulás, ha mindenkit kiraknak, aki érintett volt a korrupcióban, a jelenleg hatalmas szocialista frakció törpévé fog összezsugorodni – válaszolta a Magyar Nemzet azon kérdésére Kovács István, mi várható a 2024-től megüresedő, európai bizottsági elnöki pozícióért folytatott versenyben, miután a szocialista európai parlamenti képviselők már azon versengenek, melyikük induljon csúcsjelöltként.
