Húsz évvel ezelőtt szinte ismeretlen volt a fegyveres bűnözés Svédországban, mára azonban rendkívül súlyos helyzet alakult ki az erőszakos bűncselekmények minden eddigieket felülmúló térnyerése miatt. A Daily Mail brit újság februárban egyenesen azt írta, hogy a liberális, multikulturális társadalom agóniája látható jelenleg Svédországban.
A lap publicistája szerint az ország megnyitotta határait mintegy kétmillió migráns előtt – ami a lakosság húsz százaléka –, most pedig azzal kell szembesülnie, hogy a gyilkos bandakultúra és a fegyveres bűnözés átvette a hatalmat, a svédek keze közül kicsúszott az irányítás.
A napokban az országos rendőrfőkapitány is elismerte, hogy kritikus a helyzet, és ami rosszabb, már nem is látja, mikor állhat be fordulat az erőszakos bűnbandák térnyerésében. A svéd bűnmegelőzési tanács hivatalos adatai szerint 2022 az elmúlt évek legvéresebbje volt Svédországban. Míg 2020-ban negyvenheten, 2021-ben negyvenöten, addig tavaly összesen hatvanhárman haltak meg abban a közel négyszáz lövöldözésben, amelyek elsősorban az ország bevándorlóhátterű bűnbandái között zajlottak. Összehasonlításképpen: a halálos fegyverhasználat a szomszédos országokban ennek töredéke volt, Finnországban tavaly mindössze két, Norvégiában egy életet ontottak ki lőfegyverrel, az egyre szigorúbb bevándorláspolitikát folytató Dániában pedig nem halt meg senki emiatt.
Idén sem javult a helyzet, sőt az év első napjai igen véresen kezdődtek, mintegy jelezve, a bűnbandák erőszakosságában semmi változásra nem lehet számítani. Eddig százharminc lövöldözés és ötvenhét robbantásos merénylet volt 2023-ban, már tizennégy áldozatot gyászolnak hozzátartozói. A legutóbbi halálos lövöldözés hétfő délután történt Stockholm külvárosában. Az Expressen napilap forrása szerint a huszonéves férfi leszámolás áldozata lett, személye pedig nem volt ismeretlen a rendőrség előtt, a helyi bűnbanda tagjaként többször elítélték már.
„A szervezett bűnözés felemészti a svéd társadalmat”
A múlt héten – nem először − az országos rendőrfőkapitány is meglehetősen borúsan festette le a helyzetet. Anders Thornberg szerint jelenleg harmincezer személy köthető erőszakos bűnbandákhoz a valamivel több mint tízmilliós Svédországban.
A rendőrfőnököt leginkább az nyugtalanítja, hogy egy év alatt több mint ezer fővel nőtt ezen csoportok tagsága, azaz naponta átlagosan körülbelül három taggal bővülnek a szervezett bűnözői csoportok, gyakran gyerekekkel vagy nagyon fiatal felnőttekkel.
Thornberg a brit publicistához hasonló véleménye van, szerinte a szervezett bűnözés felemészti a svéd társadalmat. Hetente többször előfordulnak lövöldözések szerte az országban, de más erőszakos bűncselekmények is mindennaposak. A legrosszabb helyzet Stockholmban van, ahol jelenleg tíz különböző véres bandakonfliktus zajlik. Egy friss rendőrségi jelentés szerint csak a fővárosban 52 banda verseng a virágzó kábítószer-kereskedelem ellenőrzéséért, amelyek módszereikben egyre kegyetlenebben. A bandákban pedig egyre fiatalabb tagokat toboroznak, fogtak már el 13-14 éveseket automata lőfegyverrel vagy robbanóanyaggal, amit az iskolába is bevittek. A fővárosban „Frank” néven különleges hadművelet zajlik a bandák visszaszorítása érdekében, melyben kétszáz rendőr vesz részt folyamatosan. A főkapitány szerint ugyanis a rendőrségnek nincs ideje a bűncselekmények megfelelő kivizsgálására, a nyomozások alapos lefolytatására, az elmúlt években rendőrségfejlesztésre szánt források és az aktív toborzás ellenére hiányzik a személyzet, főleg a kellő gyakorlattal rendelkező rendőr.
Az elhibázott migrációs politika mint felelős
Svédországban évek óta minden kormány azt ígéri, hogy gátat szab az erőszakos, szervezett bűnözésnek. A szociáldemokrata Stefan Löfven, aki 2014-től 2021-ig vezette a stockholmi kormányt, azaz a legnagyobb migrációs hullám kormányzása alatt érkezett, 2020-ban beismerte,
hogy összefüggés van a migráció és a bűnelkövetések emelkedése között.
A bukása után kormányfővé választott Magdalena Andersson is az egyik legfontosabb feladatának az erőszakos bűncselekmények visszaszorítását jelölte meg, rögtön hivatalba lépését követően. Úgy fogalmazott, hogy minden követ meg fog mozgatni ennek érdekében, de egyéves hivatali ideje alatt a helyzet tovább romlott. A mostani, jobbközép-liberális kormány is zászlójára tűzte mind az erőszakos bűncselekmények, mind a migráció visszaszorítását.
Ulf Kristersson kormánya az elmúlt hetekben a bevándorlás szigorításával összefüggő kérdéseket vett napirendre, és belefogott a terrortörvény szigorításába is. Ezek napirendre vételének éppen ideje volt, részint mivel a kisebbségi kormányt kívülről támogató radikális Svéd Demokraták elnöke már támogatásuk visszavonásával fenyegette a kormányfőt, mivel bevándorlási fronton nem volt látható változás, részint pedig a NATO-csatlakozás miatt, amit a török kormány elsősorban a laza svéd „terroristapolitika” miatt akadályoz. Stockholm a napokban többek között azt jelentette be, hogy meg kell vizsgálni azok tartózkodási engedélyének megalapozottságát és annak visszavonási lehetőségét, akik veszélyesnek mondott országból menekültek, ugyanakkor visszajárnak oda nyaralni, továbbá hogy a bűncselekményeket elkövetők kiutasítását fel kell gyorsítani. Hogy ezek a lépések javítanak-e majd az erőszakos bűncselekmények mutatóin, még nem tudható, ugyanakkor az biztos, hogy az elszabadult erőszakhullám megfékezése – ha még lehetséges − nem tűr halasztást.
Egyelőre úgy tűnik, hogy sem rendőrség, sem a kormány nem rendelkezik olyan vízióval és akciótervvel, mely hosszú távú megoldást jelentene az elmúlt évtizedek elhibázott – elsősorban migrációs – politikájában gyökerező helyzetre.
Anders Thornberg öt éve, kinevezése után azt jósolta, hogy tíz évre van szükség ahhoz, hogy döntő változás álljon be. A főkapitány most már azt mondja, kiszámíthatatlan, mikor jön el a fordulat az erőszakos bűncselekményekben.
Borítókép: A helyszínt biztosítják rendőrök Vetlandában 2021. március 3-án, miután egy férfi több embert megkéselt a dél-svédországi kisvárosban (Fotó: MTI/EPA/TTHírügynökség/Mikael Fritzon)
