Amerikában még 1938-ban iktatták törvénybe a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényt, amire csak FARA-ként hivatkoznak a köznyelvben. A jogszabály megköveteli, hogy
a külföldi kormányok vagy más külföldi megbízók (beleértve az amerikaiakat is) nevében tevékenykedők kötelesek nyilvánosságra hozni a külföldi megbízókkal való kapcsolatukat és információkat szolgáltatni a tevékenységükről.
Azok ellen, akik ezt szándékosan elmulasztják, büntetőeljárás indulhat, olvasható az amerikai igazságügyi minisztérium honlapján.
A törvényt a gyakorlatban is alkalmazzák. 2012 januárjában például egy kansasi bíróság egy év és egy nap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Mark D. Siljander korábbi michigani képviselőt az igazságszolgáltatás akadályozásáért és külföldi ügynökként való működésért. A volt képviselőt az Islamic American Relief Agency (IARA) nevű iszlám jótékonysági szervezetnek végzett munkája miatt ítélték el, amelyet a nemzetközi terrorizmussal is kapcsolatba hoztak.
Egy 2021-es kaliforniai esetben Imaad Shah Zuberit 12 év börtönbüntetésre ítélték, miután 2019-ben bűnösnek vallotta magát a FARA megsértésében, 2020-ban pedig az igazságszolgáltatás akadályozásában is.
2013 és 2017 között Zuberi külföldi állampolgárokat és külföldi kormányok képviselőit kereste meg azzal az állítással, hogy kapcsolatait felhasználhatja az amerikai külpolitika megváltoztatására az ügyfelei javára. A közpolitika befolyásolására irányuló erőfeszítései részeként Zuberi lobbistákat bérelt fel, PR-szakembereket foglalkoztatott, és kampányokat támogatott, így elősegítve a kapcsolatok kiépítését magas rangú amerikai tisztviselőkhöz, akiknél azután ügyfelei érdekében lobbizott.
A FARA-váddal kapcsolatban Zuberi elismerte, hogy hamis regisztrációs nyilatkozatokat nyújtott be, amelyek eltitkolták a Srí Lanka-i kormány nevében folytatott lobbitevékenységben betöltött szerepét, politikai hozzájárulásait és a kapott több millió dollárt.
Míg a saját belügyeibe láthatóan nem tűri a beavatkozást az Egyesült Államok, más országok belügyeivel kapcsolatban már jóval kevésbé finnyás. Mint az közismert, Magyarországon az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki,
amikor tavaly augusztusban Márki-Zay Péter a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból.
Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit”. Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt”.
