Bármikor lehet újabb vérengzés a Balkánon

Rengeteg fegyver maradt a Balkánon a 90-es évek háborúi után. A volt jugoszláv tagköztársaság lakosainál pisztolyok, puskák és egyéb fegyverek is vannak, amelynek csak egy része van hivatalosan is bejelentve. A szerb államvezetés az iskolai ámokfutás után döntött úgy, hogy moratóriumot vezet be az új engedélyek kiadására.

SERBIA-KOSOVO-KFOR-WEAPON Fotó: ERMAL META

Több fegyveres ámokfutásra is sor került az elmúlt napokban Szerbiában: az elsőt szerdán egy 13 éves, hetedikes fiú követte el Belgrádban, a másikat pedig csütörtök éjszaka egy 21 éves fiatal, aki automata puskájával lőtt le többeket Mladenovacnál. A merényletek azonban nem új keletű problémák. Korábban is voltak már ilyen típusú vérengzések a balkáni országokban. A legsúlyosabb eset tíz évvel ezelőtt történt a szerbiai Velika Ivancsa faluban, Belgrád közelében. 2013. április 9-én reggel 13 embert ölt meg hidegvérrel a 60 éves Ljubisa Bogdanovics. Az áldozatok közül többekkel rokoni kapcsolatban állt, a legfiatalabb elhunyt egy kétéves gyermek volt.

Szerbia mellett a térség más országaiban is előfordultak korábban hasonló incidensek.

Montenegróban tavaly történt véres tragédia, amikor egy családi vitát követően Cetinjében kezdett lövöldözésbe egy férfi. Tíz embert meggyilkolt, az utcán sétálókra véletlenszerűen lőtt, még a gyerekeknek sem kegyelmezett, két kiskorú is volt a halálos áldozatok között. Több embert megsebesített, majd a szomszédja lőtte le az elkövetőt.

Az események ismét felhívják a figyelmet arra a tényre, amelyet már korábban is mindenki tudott Szerbiában: rengeteg fegyver maradt a lakosságnál a 90-es évek testvérháborúi után. A hivatalosan bejegyzett fegyverek számáról Alekszandar Vucsics szerb államfő is beszámolt a szerdai mészárlást követő sajtótájékoztatóján. Mint ismertette, az országban 765 665 fegyver van, ezek közül 232 310 pisztoly és revolver, 361 716 vadászpuska és 64 658 sportlövészetre használt fegyver. 

Ez azt jelenti, hogy hivatalosan is minden kilencedik lakosra jut egy lőfegyver az országban, ehhez jönnek még hozzá azonban a törvénytelenül tartott fegyverek.

A szerdai iskolai lövöldözésre reagálva – államfői javaslatra – a szerb kormány kétéves időszakra moratórium bevezetését javasolta az új fegyvertartási engedélyek kiadására vonatkozóan. Emellett arról is döntöttek, hogy a következő három hónapon belül felülvizsgálják az összes már kiadott engedélyt, fél éven belül pedig ellenőrzik a fegyvertartásra jogosult személyeket. Azt nézik meg, hogy miként tartják a fegyvereiket. A kabinet arról is döntött, hogy a következő negyedévben átvizsgálják az összes Szerbia területén lévő lőteret, a hangsúlyt ez esetben arra helyezik, hogy teljes mértékben megakadályozzák, hogy a kiskorúak bármilyen módon is bejussanak ezekre a helyszínekre. Mostani döntés még, hogy büntetőjogi felelősségre vonnák azokat, akik kiskorúaknak fegyverhasználatot tanítanak. 

Nemcsak Szerbia, hanem az egész Balkán tele van fegyverekkel. Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban, Észak-Macedóniában, Szerbiában és Koszovóban több mint hatmillió fegyver van, ez derült ki egy korábbi nemzetközi kutatásból. Ezek 90 százalékát a lakosság birtokolja. 

A belgrádi Biztonságpolitikai Központ honlapján olvasható felmérés szerint fél- és másfél millió közé tehető azon háztartások száma a régióban, ahol van otthon lőfegyver. Arányában Szerbiában és Montenegróban van a legtöbb könnyű kézi fegyver, száz személyre negyven jut. Zsarko Trebjesanin szerb pszichológus szerint ez a terület tradíciójából és háborús történelméből fakad. A szakember kiemelte: a Balkánon, ahogyan egy-egy kép vagy ikon van minden házban, úgy szinte mindenhol található lőfegyver is.

A szerb biztonságpolitikai központ honlapján kiemelik: a lőfegyverek illegális birtoklásának és csempészetének problémája az 1990-es évek összecsapásai alatt erősödött fel, amikor a fegyverek a háborúk miatt könnyen hozzáférhetővé váltak, s ellenőrizhetetlen volt, hogy kinél vannak. Az intézményekkel szembeni félelem és bizalmatlanság miatt az állampolgárok nagy része legálisan vagy illegálisan szerzett fegyvert önvédelem céljából. A politikai és a társadalmi-gazdasági válságok, valamint a háborús fenyegetések az elmúlt harminc évben azt eredményezték, hogy az emberek ragaszkodnak a fegyvereikhez, a legrosszabb esetekre tartogatják azt – írja a központ.

Megjegyzik, a civileknél felhalmozott illegális fegyverek egyértelműen a régió és Európa egyik súlyos biztonsági problémáját jelentik.

A szakemberek már korábban is figyelmeztettek, az óriási számban kint lévő fegyverek hatalmas biztonsági kockázatot jelentenek. Predrag Petrovics, a központ kutatási igazgatója szerint maga a tény, hogy valakinek fegyvere van, kockázatot jelent, és csak a körülményektől függ, hogy használni fogja-e azt valaha. 

Ezek a fegyverek nemcsak a 90-es évek háborúiból maradtak meg a volt Jugoszlávia területén, hanem még korábbról, a XX. század valamelyik összetűzéséből

– magyarázta Petrovics. 

Az elmúlt években a szerb kormány is több akciót indított, hogy begyűjtse az illegálisan tartott pisztolyokat és puskákat, de még így is bőven maradt a lakosoknál. Egy-egy ilyen kezdeményezés alkalmával az emberek minden következmény nélkül leadhatták a feketén tartott fegyvereiket. Az egyik legsikeresebb ilyen akciót Szerbiában 2003-ban bonyolították le: akkor ötvenezer illegális fegyvert adtak át az állampolgárok. 

Borítókép: Lefoglalt fegyverekre mutatnak a Kfor békefenntartó erőknél 2007. május 25-én (Fotó: AFP/Ermal Meta)