Az ukrajnai háború miatt egyre lassabban halad Bosznia-Hercegovina aknamentesítése. Erre figyelmeztet az ezzel megbízott központ igazgatója. Azzal, hogy a nemzetközi közösség figyelme más konfliktusokra terelődik, veszélybe kerül az a korábban vállalt cél, hogy 2027-re megtisztítsák az országot az aknáktól.
2030-ra fejeződhet be az aknamentesítés?
A 90-es évek balkáni háborúi óta 624-en haltak meg úgy, hogy taposóaknára léptek Boszniában, közülük 53 személy hivatásos aknamentesítő volt. Egy 2020-as felmérés szerint mintegy 180 ezer akna van még a balkáni állam területén, amely közvetlenül 130 ezer ember életét veszélyezteti a térségben. Szasa Obradovics, az illetékes központ igazgatója a Szabad Európa Rádiónak elmondta: az aknamentesítés befejezésének reális időpontja 2030 lehet, de ez a dátum is csak akkor tartható, ha a munkába minden érintett szereplő bekapcsolódik, és segít. A szakértő azonban szkeptikus ezzel kapcsolatban, mert mint mondta, a támogatók más hadszínterek felé fordultak, így Boszniára kevesebb figyelem jut.
Becslések szerint Bosznia-Hercegovinában 860 négyzetkilométernyi területen vannak aknák. Ez nem kevés, hiszen az ország teljes területének mintegy 1,69 százalékát teszi ki.
Egyébként az elmúlt években folyamatos csökkenés tapasztalható az aknára lépés miatt elhunytak számában. 2009 óta összesen 58-an vesztették így az életüket. Ennek ellenére még mindig vannak áldozatok, idén márciusban például egy 48 éves férfi halt meg, aki aknára lépett Doboj térségében. A Köztársasági Polgári Védelmi Igazgatóság közlése szerint a férfi háborús lövedékhüvelyeket gyűjtött, s behatolt az elaknásított területre – ekkor járt szerencsétlenül.
Ez valóban egy erősen elaknásított terep, a legrosszabb az egészben az, hogy PROM-aknákat használtak, amelyek, mint látható, még mindig aktívak
– mondta az esettel kapcsolatban Dragan Kos, az igazgatóság aknamentesítéssel megbízott igazgatóhelyettese.
A szükség nagy úr
A veszély nagy, a helyiek viszont mit sem törődnek ezzel, rendszeresen bemennek a lezárt területekre. A svjetlicsai Salko Hodzic szerint a szükség viszi rá erre az embereket. – A lakosok odamennek. Legfőképpen fákat vágnak ki, majd azokat árusítják. Több ember is ezzel foglalkozik – mondta a helyi férfi. A horvátországi Zeljava reptér pedig egy tipikus példája annak, hogy milyen nehéz és összetett feladat az aknamentesítés.
1992 óta, azaz már több mint 30 éve nincs használatban, korábban a Jugoszláv Néphadsereg (JNH) bázisa volt. Szakértők becslése szerint a környékén mintegy kétmillió négyzetméternyi területen vannak aknák. A helyzetet nehezíti, hogy a JNH mellett a Boszniai Szerb Köztársaság katonái, a bosnyákok és a horvátok is raktak le oda taposóaknákat. Így nincsenek pontos s megbízható adatok, hogy hol lehetnek aknák. A terület aknamentesítése március 14-én kezdődött meg, s a tervek szerint 2024 második feléig kellene befejezni. Erre az állami költségvetésből biztosítják a forrásokat, a munkát pedig Bosznia fegyveres erői végzik.
Amikor sikerült a repteret megtisztítani, idegenforgalmi célokra használnák a területet. Legalábbis ez a helyiek elképzelése. Ehhez azonban biztosítani kell a terepet, ami nem kis feladat.
Kevesen jelentkeznek aknamentesítőnek
Sasa Obradovic, az aknamentesítési központ igazgatója kiemelte: a legnagyobb probléma, hogy nem rendelkeznek elegendő erőforrással a munka elvégzéséhez, sem személyi, sem anyagi értelemben. Hozzátette: gondot jelent az is, hogy csak nagyon kevesen jelentkeznek aknamentesítőnek – ez egy alulfizetett, veszélyes foglalkozás. Idén Bosznia-Hercegovinában összesen mintegy 15,4 millió eurót költenek aknamentesítésre. Ezt költségvetési eszközökből és támogatásokból fedezik.
