Bécsben már minden negyedik lakos külföldi

Ütemesen nő az egykori császárváros lakosainak száma, de közben súlyos problémákkal kell szembenézniük, mivel Bécsben már minden negyedik ember külföldi állampolgár, a született osztrákok aránya pedig ennél is rosszabb, kevesebb, mint 60 százalék. A bevándorlók jelentős része nem beszél németül, a szülők a gyerekekkel sem taníttatják meg a hivatalos államnyelvet, ezért a bécsi általános iskolákban egyre nehezebben zajlik az oktatás.

Bécs, 2023. március 15. Rendõrök járõröznek a bécsi Szent István-székesegyház (Stephansdom) elõtt 2023. március 15-én, miután az osztrák rendõrség hírszerzési forrásokra hivatkozva bécsi templomok elleni iszlamista terrortámadásokra figyelmeztetett. MTI/EPA/Max Bruckner Fotó: Max Bruckner

Döbbenetes mértékben alakul át Ausztria fővárosának népessége, a legfrissebb adatok szerint már minden negyedik bécsi nem osztrák állampolgár – derült ki a Kronen Zeitung írásából. A lap arról számolt be, hogy az egykori császárváros masszívan növekszik, aminek egyértelműen a bevándorlás az oka. Csak az elmúlt évben 50 800 új lakossal, főként a háború elől menekülő ukránokkal bővült Bécs lakossága, amely így megközelíti a kétmilliós határt. Az év elején úgy állt a helyzet, hogy valamivel több mint 1,2 millió bécsi lakos osztrák születésű, míg közel 800 ezren más országokból érkeztek.

Tehát ha a származási országot vesszük figyelembe, akkor 40 százalék feletti a külföldiek aránya. 

Az elmúlt években  sokan érkeztek a volt Jugoszlávia (az EU-tag Horvátországot és Szlovéniát nem számítva) területéről, hasonló nagyságrendben választották Bécset új otthonuknak a különböző kelet-európai uniós tagállamokból, illetve nagy számban találhatóak az osztrák fővárosban a 2015-ös migrációs hullámmal beáramlott szírek, irakiak, afgánok.

A Kronen Zeitung beszámolója rávilágított arra is, hogy a különböző migrációs háttérrel rendelkező emberek együttélése súlyos problémákat okoz elsősorban  nyelvi és kulturális téren.

– Célunk az, hogy minden Ausztriában született gyermek az iskolakezdéskor kellőképpen beszéljen németül – hangsúlyozta egy évvel ezelőtt Karl Mahrer, az Osztrák Néppárt (OVP) tartományi főnöke, átfogó intézkedéseket sürgetve. Szerinte a jelenleginél szigorúbb szankciókra is szükség van. Caroline Hungerländer, az ÖVP integrációs szóvivője ekkor még élesebben fogalmazott: „az önkéntes integráció ötlete végleg megbukott, a szülők is felelősek gyermekeik oktatási sikeréért, és felelősségre kell őket vonni.”

A közelmúltban ismét fellángolt a vita az integráció csődje miatt. 

– Bécsnek rendkívüli kihívásokkal kell szembenéznie az oktatás területén, ezért rendkívüli intézkedésekkel kell reagálnia. A bécsi iskolákban mintegy 12 ezer olyan diák tanul, akiknek a német nyelvtudása nem elég ahhoz, hogy megértsék a tananyagot – hívta fel a figyelmet ismét az ÖVP. Harald Zierfuss, oktatási szóvivő és a már idézett Caroline Hungerländer szerint az önkéntes felajánlások szépek, de itt már közel sem elegendőek. Ezzel arra utaltak, hogy a bécsi városvezetés eddig különböző, önkéntes alapon szervezett nyelvtanfolyamokkal próbált javítani a tarthatatlan állapotokon.

A néppárti politikusok közleményükben emlékeztettek arra, hogy a 2020/21-es tanévben csak a bécsi általános iskolákban 10 484 olyan tanuló volt, akik nem beszéltek eléggé németül ahhoz, hogy képesek legyenek követni a tanórákat. A bécsi néppárt utalt egy korábbi adatra is, amely szerint ezeknek a gyerekeknek a 60 százaléka már Ausztriában született, és 80 százalékuk több mint két évet járt óvodába, mielőtt megkezdte volna iskolai tanulmányait. A német nyelv népszerűsítése azonban a bécsi óvodákban a gyerekek kétharmadára semmilyen hatással nincs. 

– Itt biztosan nem elegendő önkéntes ajánlattal élni. Az önkéntesség már régen kudarcot vallott Bécs integrációs politikájában. A kihívások sikeres megoldásához intézkedések egész sora szükséges. Ennek a csomagnak az óvodai intenzív nyelvi fejlesztéssel kell kezdődnie, be kell vonni a szülőket, és túl kell lépnie az iskolai órákon. Nem lehet eltekinteni a diákok kötelező német nyelvtanfolyamaitól sem a nyári szünetben, sem év közben délutánonként, az iskolai órák után – hangsúlyozta Zierfuss és Hungerländer.

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Max Bruckner)