„Börtönben születtem” – kezdte az egyetemi felvételi esszéjét Aurora Sky Castner, aki nehéz sorsa ellenére ősztől a patiáns Harvard Egyetemen folytathatja tanulmányait.
A fiatal texasi lány történetét a Houston Chronicle tárta a nyilvánosság elé:
Csütörtök este a conroe-i középiskolában osztályának harmadik helyezettjeként érettségizett, 18 évvel azután, hogy a Galveston megyei börtönben született
– írta a lap.
Castner édesanyja terhesen került a börtönbe, így a fiatal lánynak ott kellett megszületnie. Újszülöttként végül édesapja elhozta őt a börtönből, és egyedülálló apaként, édesanya nélkül nevelte őt fel. A fiatal lány a közössége támogatásával vált éltanulóvá, amely egy mentorprogram keretében az egyetemi felvételijében is segítette. A texasi lány rendkívüli háláját fejezte ki tanárainak, tervei szerint a Harvardon pszichológiát és filozófiát szeretne tanulni, később pedig jogi diplomát kíván szerezni.
Pozitív diszkrimináció az egyetemeken
A tengerentúlon éles kritika éri a felsőoktatást, a napokban egy hollywoodi színésznő és divattervező férje, Lori Loughlin és Mossimo Giannulli beleegyezett abba, hogy bűnösnek vallják magukat, miután szándékosan megtévesztették a Dél-kaliforniai Egyetemet (USC) arról, hogy lányuk kiváló sportoló, és így sportösztöndíjjal hadd járhasson a népszerű intézménybe.
A házaspárra néhány hónap börtönbüntetést, pénzbírságot és közmunkát szabtak ki. Azzal vádolták őket, hogy 500 ezer dollárt fizettek William Singernek azért, hogy egy sportszakmai toborzón keresztül segítsen lányuknak helyet szerezni a USC evezőscsapatában. A hollywoodi házaspár története nem egyedülálló, a Netflix online műsorszolgáltató már egy filmet is készített az esetről: Amerika legnagyobb felvételibotránya címmel.
A csaláshoz folyamodó szülők elmondása alapján olykor azért „kértek segítséget”, mert egyes intézményekbe a jó képességű, de fehér, hátrányos helyzet nélküli fiataloknak szinte lehetetlen bekerülniük, részben az egyetemek pozitív diszkriminációs intézkedései miatt. Ez lehetőséget ad az egyetemeknek arra, hogy a középiskolai teljesítmény és felvételi esszé mellett például a bőrszínt pozitívan diszkriminálják.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságának június végéig kell döntenie a főiskolák és egyetemek faji alapú felvételi politikájának jogszerűségéről.
Mások mellett a Harvard Egyetemet még 2014-ben perelték be faji alapú diszkrimináció vádjával, miszerint a felvételi gyakorlatában jogellenes diszkriminációt alkalmazott az ázsiai-amerikai jelentkezőkkel szemben. A vádak szerint a diákok hiába teljesítettek kiválóan a középiskolában, jártak pluszfoglalkozásokra és bizonyultak kiváló jelölteknek, csak meghatározott arányban vettek fel ázsiai tanulót az egyetemre, hogy „helyet biztosítsanak” a fekete és latin hallgatóknak is. A Harvard tagadta a vádakat.
