Fontos megállapodás született Szerbia és Koszovó között

Nem tudott megállapodni a Szerb Önkormányzatok Közösségének létrehozásáról Alekszandar Vucsics szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök. A mai brüsszeli egyeztetést követően azonban egy területen sikerült jelentős áttörést elérniük a feleknek. Ennek következtében több mint 1500, évtizedek óta eltűnt személy sorsára derülhet fény, a két vezető megállapodott a tömegsírok közös feltárásában.

Brüsszel, 2023. május 02. Aleksandar Vucic szerb elnök, Miroslav Lajcák, az Európai Unió nyugat-balkáni régiót érintõ kérdésekért felelõs különleges képviselõje, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje és Albin Kurti koszovói miniszterelnök megbeszélést folytat (b-j) Brüsszelben 2023. május 2-án. Uniós közvetítéssel tárgyalásokat folytat Szerbia és Koszovó a két ország közötti kapcsolat normalizálásáról. MTI/EPA/Olivier Matthys Fotó: Olivier Matthys

Az államfő hozzáfűzte, Brüsszelben megvitatták a jelenlegi koszovói helyzetet, a – mint fogalmazott – szégyenteljes és illegitim választásokat követően. − Miként kellene túllépni a mostani helyzeten, amely teljesen illegitim. Az Európai Uniónak volt erre javaslata, amit én elfogadtam, de Pristina elutasította azt. Remélem, hogy a párbeszéd következő fordulójáig, amely május 11-én, 18-án vagy 20-án lesz, lesznek olyan reakciók mások részéről, akik hatással lesznek arra, hogy változzon ez az álláspont. Különben attól tartok, mindannyian zsákutcába kerülünk. Nem vagyok optimista, de megígérhetem Szerbia nevében, hogy mindent megteszünk a béke és a stabilitás megőrzéséért – mondta az elnök.

Az unió sem bízott a megegyezésben

A találkozót szervező EU részéről Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: a tárgyaláson bemutatták a Szerb Önkormányzatok Közössége statútumának első tervezetét, melyet a koszovói szerbek prezentáltak, s amely az első ilyen jellegű dokumentum, amely az asztalra került. Albin Kurti a tervezettel kapcsolatban elmondta a véleményét, amely nem egyezett a szerbekével.

Nem is vártam mást

− fűzte hozzá az uniós politikus.

A közelmúltban zajlott koszovói helyhatósági választásokkal kapcsolatban Borrell azt mondta: az északon megtartott voksolás nem kínál hosszú távú megoldást, ellenkezőleg, a helyzet romlásához és párbeszéd aláaknázásához vezethet. Emlékeztetőül, a nyugat korábban támogatta a voksolás megtartását, amelyen a szavazópolgárok mintegy három és fél százaléka vett részt. A szerbek bojkottálták azt.

Megállapodás az eltűnt személyek ügyében

Alekszandar Vucsics szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök találkozóján a korábbi fordulókhoz és az egyéb kérdésekhez képest ezúttal meglepő gyorsasággal került sor a megállapodásra az eltűnt személyek ügyével kapcsolatban.

A két fél elfogadta az erre vonatkozó nyilatkozatot, melynek operatív részleteiről a következő tárgyalások alkalmával egyeztetnek. Felismerték a probléma humanitárius jellegét, s megállapították, hogy közös erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy enyhítsék azokat a következményeket, melyek az érintett családokra, s az egész közösségre nehezednek.

1998. január elseje és 2000. december 31-e között a hivatalos adatok szerint 6065 eltűnt személyt vettek nyilvántartásba, közülük 1621 esetben nem tudni, hogy mi lett ezen emberek sorsa.

Családjaik több mint két évtizeddel később sem találtak megnyugvást, életüket továbbra is bizonytalanság hatja át eltűnt hozzátartozójuk sorsa miatt. Egyszerűen nem tudják, mi lett velük.

− A családoknak és az egész társadalomnak joga van tudni, hogy mi lett az eltűnt személyek sorsa. A kérdés megoldása nemcsak humanitárius kötelezettség, hanem kulcsfontosságú pontja a megbékélésnek, s az emberek közötti bizalom újjáépítésének − áll Josep Borrell közleményében. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hozzátette: sürgősen meg kell találni a sírhelyeiket, mert az emlékek elhalványulnak, s egyre nehezebb lesz a történteknek utánajárni, kideríteni – emlékeztetett a politikus.

A nyilatkozat szerint minden eltűnt személyt azonos módon és fontossággal kutatnak, ehhez pedig a legmodernebb eszközöket használják, így műholdakat és más technológiákat annak érdekében, hogy megtalálják a tömegsírokat. Igyekeznek a családtagokat is bevonni a kutatásba, főként az azonosításukban.

Borítókép: Alekszandar Vucsics szerb elnök, Miroslav Lajcák, az Európai Unió nyugat-balkáni régiót érintő kérdésekért felelős különleges képviselője, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Albin Kurti koszovói miniszterelnök megbeszélést folytat (balról jobbra) Brüsszelben 2023. május 2-án. Uniós közvetítéssel tárgyalásokat folytat Szerbia és Koszovó a két ország közötti kapcsolat normalizálásáról (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)