A három tajkonauta (kínai űrhajós) az északnyugat-kínai Csiucsüan űrállomásról indult.
A csoportban van Kuj Haj-csao, az első civil a kínai űrhajózás történetében. Két társa – Csing Haj-peng és Csu Jang-csu – a hadsereg tagja.
A tajkonauták várhatóan öt hónapot maradnak az űrállomáson.
A Tienkungon lévő Fej Dzsun-long, Teng Csing-ming és Csang Lü a korábbi tervek szerint szombaton tér vissza a Földre, bár a dátumot Peking még nem erősítette meg.
Kína már több évtized óta eurómilliárdokat fektet be űrprogramjába. Az űrállomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba.
Űrprogramjának kezdete óta Peking több mint ezer tudományos kutatást végzett el az űrben, köztük olyan vizsgálatokat is, mint a növények alkalmazkodása az űrbéli körülményekhez, vagy hogy miként viselkednek a folyadékok a mikrogravitációban.
Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra is.
Borítókép: A Hosszú Menetelés 2F hordozórakétával felbocsátják a Sencsou–16 űrhajót az északnyugat-kínai Csiucsüan űrközpontjából 2023. május 30-án. Az űrhajóval három tajkonauta, azaz kínai űrhajós: Kuj Haj-csao, Csing Haj-peng és Csu Jang-csu a Föld körül keringő Tienkung (Mennyei palota) kínai űrállomásra indul, ahol az előző küldetés három tagját leváltva várhatóan öt hónapot töltenek (Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski)
