„Egyiptom az Európát védő észak-afrikai védvonal legstabilabb bástyája annak ellenére is, hogy a helyzetet tovább nehezíti a szomszédos Szudánban dúló belháború, az onnan érkező menekültáradat. Ezért azt kérjük Brüsszeltől, azt követeljük az Európai Uniótól, hogy növelje meg az Egyiptom számára juttatott pénzügyi támogatást, hogy Egyiptom el tudja látni a Szudánból odamenekülő embereket!” – jelentette ki kedden Szijjártó Péter, miután Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel tárgyalt.
A külgazdasági és külügyminiszter ezzel arra célzott, hogy Szudánban a világ egyik legsúlyosabb polgárháborúja dúl, ami miatt máris százezrek kényszerültek otthonaik elhagyására, és az ENSZ előrejelzései szerint számuk a 860 ezret is elérheti. Útjuk akár Egyiptomon át is vezethet, és nem kizárt, hogy hamarosan Magyarország határainál is megjelenhetnek. Megállításukban kulcsszerepe van tehát Egyiptomnak, amely – például Líbiával ellentétben – eddig is hatékonyan vette fel a küzdelmet az illegális migráció ellen.
Egyiptom békés, biztonságos ország, polgárai ezért jellemzően nem jogosultak menekültstátusra Európában, az európai országok és Kairó között pedig jól működnek a kitoloncolási mechanizmusok. Ráadásul Egyiptomban szigorú törvények vannak életben. 2010. évi 64-es törvény bűncselekménynek minősíti az embercsempészetet, amelynek büntetése 15 év szabadságvesztésig és kétmillió forintnak megfelelő pénzbírságig terjed. Bár a jogszabály szövege különbséget tesz a csempészek és az áldozatok közt, a bírósági gyakorlatban sokszor a szolgáltatást igénybe vevőket is szankcionálják
– magyarázta lapunknak Sayfo Omar annak okait, hogy Egyiptom irányából miért mérsékeltebb az illegális migráció. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója emlékeztetett, hogy miután 2016 márciusában az Európai Unió megállapodást kötött Törökországgal a migránsok feltartóztatására, sokan Egyiptom felé vették az irányt és onnan próbáltak áthajózni Európába. – A közvéleményt és az egyiptomi sajtót sokként érte, amikor 2016 szeptemberében egy hajótörésben 200 migráns életét vesztette. Az esetre válaszul új törvény született, amely az illegális migrációt szervezők lehetséges börtönbüntetését életfogytiglanra, a pénzbírságot pedig a korábbi duplájára növelte – ecsetelte az egyiptomi szigor hátterét.
Erőskezű vezető kell
– A törvények persze mit sem érnének, ha nem állna mögöttük egy erős államhatalom. Az arab tavasznak nevezett felkeléssorozatot követő káosz rádöbbentette Európát arra, hogy biztonsági érdekeit alapvetően az szolgálja, ha a Közel-Keleten és Észak-Afrikában stabil rezsimek és erőskezű vezetők vannak hatalmon – folytatta a szakértő.
A hatalmat 2013-ban megragadó Abdel-Fattáh esz-Sziszi pedig egy erőskezű elnök, aki képes rendet tartani a több mint százmillió lakosú, gazdaságilag nehéz helyzetben lévő Egyiptomban
– értékelte az egyiptomi elnök szerepét.
Sayfo Omar szerint az egyiptomi vezetés tudja, hogy Európa számára fontos az illegális migráció elleni küzdelem, és ebben kiszámítható partnernek mutatkozik. – Cserébe annyit kér, hogy az európai országok támogassák gazdaságilag, és hagyják, hogy a maga módján oldja meg a problémákat. Kairó és Brüsszel, illetve egyes országok számos megállapodást kötöttek már az illegális migráció feltartóztatása céljából. 2022 októberében például az Európai Unió 80 millió eurót kínált fel a tengeri és szárazföldi határvédelemi fejlesztésekre – magyarázta.
Az orosz–ukrán háború hatásai
Az ENSZ statisztikáiból ugyanakkor kiderül, hogy az egyiptomiak is próbálkoznak az átjutással, idén közülük érkeztek a második legnagyobb számban az Európai Unióba. Sayfo Omar ennek legfőbb okát abban látja, hogy az egyiptomi gazdaság strukturális gondokkal küzd. – A 2013-as eseményeket követően az öbölországok 25 milliárd dolláros mentőcsomagja, 2016-ban a Nemzetközi Valutaalap 12 milliárd dolláros hitele rántotta vissza a szakadék széléről. Bár a kormány egyebek mellett óriási léptékű infrastrukturális beruházásokkal próbálja serkenteni a gazdaságot, az elmúlt évek igencsak nehezek voltak. A Covid-járvány alatt 844 ezer utaztatásban és turisztikában dolgozó ember veszítette el a munkáját – sorolta a kihívásokat.
A szakértő rámutatott, hogy bár 2021-re a turisztikai bevételek a járvány előtti szintre álltak vissza, az orosz–ukrán háború miatt most újra jelentős a visszaesés.
