Erőskezű vezető kell
– A törvények persze mit sem érnének, ha nem állna mögöttük egy erős államhatalom. Az arab tavasznak nevezett felkeléssorozatot követő káosz rádöbbentette Európát arra, hogy biztonsági érdekeit alapvetően az szolgálja, ha a Közel-Keleten és Észak-Afrikában stabil rezsimek és erőskezű vezetők vannak hatalmon – folytatta a szakértő.
A hatalmat 2013-ban megragadó Abdel-Fattáh esz-Sziszi pedig egy erőskezű elnök, aki képes rendet tartani a több mint százmillió lakosú, gazdaságilag nehéz helyzetben lévő Egyiptomban
– értékelte az egyiptomi elnök szerepét.
Sayfo Omar szerint az egyiptomi vezetés tudja, hogy Európa számára fontos az illegális migráció elleni küzdelem, és ebben kiszámítható partnernek mutatkozik. – Cserébe annyit kér, hogy az európai országok támogassák gazdaságilag, és hagyják, hogy a maga módján oldja meg a problémákat. Kairó és Brüsszel, illetve egyes országok számos megállapodást kötöttek már az illegális migráció feltartóztatása céljából. 2022 októberében például az Európai Unió 80 millió eurót kínált fel a tengeri és szárazföldi határvédelemi fejlesztésekre – magyarázta.
Az orosz–ukrán háború hatásai
Az ENSZ statisztikáiból ugyanakkor kiderül, hogy az egyiptomiak is próbálkoznak az átjutással, idén közülük érkeztek a második legnagyobb számban az Európai Unióba. Sayfo Omar ennek legfőbb okát abban látja, hogy az egyiptomi gazdaság strukturális gondokkal küzd. – A 2013-as eseményeket követően az öbölországok 25 milliárd dolláros mentőcsomagja, 2016-ban a Nemzetközi Valutaalap 12 milliárd dolláros hitele rántotta vissza a szakadék széléről. Bár a kormány egyebek mellett óriási léptékű infrastrukturális beruházásokkal próbálja serkenteni a gazdaságot, az elmúlt évek igencsak nehezek voltak. A Covid-járvány alatt 844 ezer utaztatásban és turisztikában dolgozó ember veszítette el a munkáját – sorolta a kihívásokat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!