Itt vannak az oroszok követelései a háború lezárásához

Az orosz külügyminiszter-helyettes az állami hírügynökségnek beszélt arról, hogyan lehet lezárni a háborút.

Magyar Nemzet
2023. 05. 27. 9:03
Bahmut, 2023. február 27. Sebesült ukrán katonát látnak el szanitécek egy tábori kórházban az ukrajnai háború frontvonalánál, a Donyeck megyei Bahmut térségében 2023. február 26-án. Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok február 26-án támadást indítottak a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a Donyeck megyei Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk, illetve Herszon város irányában. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A béke elérésének egyik feltétele, hogy Ukrajna elutasítsa a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozást, és visszatérjen a semleges, el nem kötelezett státushoz. Ezt Mihail Galuzin orosz külügyminiszter-helyettes mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjúban. A miniszterhelyettes megjegyezte, hogy Oroszország megközelítései az Ukrajna körüli konfliktus rendezésével kapcsolatban változatlanok: „a Donbasz lakóinak védelme, Ukrajna demilitarizálása és denacionalizálása, valamint az Oroszország területéről kiinduló, Oroszország biztonságát fenyegető veszélyek megszüntetése”.

Meggyőződésünk, hogy a rendezés csak akkor lehetséges, ha az ukrán fegyveres erők beszüntetik a katonai műveleteket és a nyugati fegyverek szállítását. Az átfogó, igazságos és tartós béke eléréséhez Ukrajnának vissza kell térnie az 1990-es, állami szuverenitásáról szóló nyilatkozatban rögzített semleges, el nem kötelezett státushoz, és le kell mondania a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozásról

– jelentette ki Galuzin. A külügyminiszter-helyettes hozzátette, hogy a rendezés fontos eleme az orosz ajkú polgárok és a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. „Az orosz nyelv állami státusát törvényi szinten kell rögzíteni. Biztosítani kell az alapvető emberi jogok betartását Ukrajnában, beleértve a vallásszabadsághoz való jogot”. 

Az USA azon törekvése, hogy Ukrajnát NATO-taggá tegye, súlyos hiba volt, és a jelenlegi konfliktushoz vezetett – erről már Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter beszélt a The Wall Street Journal című amerikai napilapnak adott, pénteken megjelent interjújában. Szerinte Oroszország évszázadok óta jelentős befolyással rendelkezik a régió országaira, de mindig is ambivalens volt a viszonya Európával szemben, mivel saját fejlődése érdekében érdekelt volt a vele való kapcsolatok fejlesztésében, ugyanakkor félt a Nyugat jelentette fenyegetéstől. Kissinger szerint ez az ambivalencia vezetett az ukrajnai konfliktushoz is.

Bár Kissinger hibának nevezte a NATO lépését, megvédte az Egyesült Államok igazát abban, hogy szembeszálljon Oroszországgal, és megjegyezte azt is, hogy támogatja Joe Biden amerikai elnök Ukrajnával kapcsolatos politikáját.

Borítókép: Sebesült ukrán katonát látnak el szanitécek egy tábori kórházban az ukrajnai háború frontvonalánál, a Donyeck megyei Bahmut térségében 2023. február 26-án. Az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok február 26-án támadást indítottak a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint a Donyeck megyei Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk, illetve Herszon város irányában. (Fotó:MTI/AP/Jevhen Maloletka)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.