Minden eszközt felhasznál az Egyesült Államok a hatalmi pozíciójának fenntartására

Az Egyesült Államok lehallgatási botrányaiból tanulni kellene, nem pedig csodálkozni rajtuk – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő.

US-PRESIDENT-BIDEN-MEETS-WITH-CONGRESSIONAL-LEADERS-TO-DISCUSS-T Fotó: ANNA MONEYMAKER

„Tartsd közel a barátaidat”, kicsit másképp

Nem ez az első olyan botrány, amely azt támasztja alá, hogy az Egyesült Államok a brüsszeli bürokraták mellett az európai vezetőket is a markában akarja tartani. Korábbi kiszivárgott dokumentumok ugyanis több országra és intézményre vonatkozó információkat tartalmaztak. Különösen veszélyesek azok az információk, amelyek az ukrajnai háborúval kapcsolatosak, hiszen köztük szerepelnek a NATO és az USA tervei is.

A dokumentumokból az is kiderül, hogy az Egyesült Államok több szövetségesét is lehallgatta. Ez azonban nem újkeletű dolog, hiszen a demokrata vezetés már évtizedek óta túlságosan komolyan veszi a mondást, miszerint „tartsd közel a barátaidat”. Elég csak az évekkel ezelőtt kirobbant lehallgatási botrányra gondolni, amikor oknyomozó újságírók egy csoportja kiderítette, hogy az Egyesült Államok Dánia tudtával – pontosabban közreműködésével – lehallgatta Európa vezető politikusait, köztük Angela Merkel előző német kancellárt és Frank-Walter Steinmeier volt német külügyminisztert és jelenlegi államelnököt is. Az ügyben francia, norvég és svéd politikusok is érintettek voltak.

Később kiderült, hogy Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját már 2002-től lehallgatta az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (NSA), amikor még csak pártvezér volt.

A Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (FE) volt az NSA partnere a vezető európai politikusok elleni kémkedésben. Az NSA telefonhívásokhoz, szöveges üzenetekhez és chaten belüli üzenetváltásokhoz fért hozzá a tisztségviselők telefonjain, célzott lehallgatásokkal és az NSA által kifejlesztett Xkeyscore adatelemző szoftverrel. Mint kiderült, az NSA 2012 és 2014 közt biztosan igénybe az FE segítségét, a dán kormány teljes tudta és beleegyezése mellett. A két fél még egy közös adatfeldolgozó központot is létrehozott.

Nem sokkal később egy újabb csontváz zuhant ki a szekrényből: az NSA több tízmillió ember után is kémkedett az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban és más európai államokban.

A nagy lehallgatási botrányra az NSA disszidált volt munkatársa, Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumok derítettek fényt. Az ügy azért is igazán kínos, mert az USA nemzetbiztonsági hivatala olyan országok vezetői után kémkedett, akik stratégiai partnerek voltak, akár a gazdasági életet nézve, akár a NATO-tagságot. Ráadásul a botrányban Joe Biden, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke is nyakig benne volt, hiszen Barack Obama elnöksége alatt éppen alelnökként vett részt az adminisztráció munkájában – állította Snowden azelőtt, hogy Biden már elnökként európai látogatásra utazott 2021-ben.

– A szövetségesekkel szembeni hírszerzési adatok arra utalnak, hogy nem bíznak abban, amit a szokásos diplomáciai kapcsolatok során osztanak meg. A kulcsfontosságú európai államok számos kérdésben eltérő álláspontot képviseltek az Egyesült Államokkal szemben, talán leginkább az Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatokat illetően

– jelentette ki a kémbotrány kapcsán Ewan Lawson, a londoni székhelyű Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa. Szakértők szerint Washingtont mélyen aggasztotta, hogy az európai országok jobb kapcsolatokat fontolgattak Oroszországgal, és az EU kereskedelmi megállapodást tervezett Kínával, miközben az USA el akarja szigetelni Pekinget. Mások szerint pedig az Egyesült Államok egyre inkább úgy érezhette, hogy meggyengült a befolyása az európai világban.

Amikor 2013-ban kirobbant a botrány a Snowden-jelentések nyomán, Barack Obama elkötelezte magát, hogy abbahagyja a szövetségesei utáni kémkedést. Akkor a világ joggal tette fel a kérdést, hogy mi garantálja azt, hogy Joe Biden, Obama egykori alelnöke nem folytatja elődjei munkáját, immár az USA első embereként? A választ pedig megkapta a világ.

Borítókép: Joe Biden a kongresszus vezetőivel egyeztet (Forrás: Anna Moneymaker)