Bárki, aki töltött már el egy nyári estét szúnyogok csapkodásával vagy egy nyári napot szúnyogcsípések vakarásával, egyetérthet: a szúnyogok büdösek – írja a CNN. Hozzáteszik: ám az emberek által termelt szagok fontos részét képezik annak, ami a szúnyogokat hozzánk vonzza.
Egy pénteken közzétett tudományos jelentésben tudósok segítettek meghatározni a testszagban lévő különböző vegyi anyagokat, amelyek vonzzák a rovarokat. A kísérletet egy jégpálya méretű tesztaréna megépítésével és különböző emberek illatanyagainak bepumpálásával végezték.
A szúnyogok a legyek családjába tartoznak, és legtöbbször nektárral táplálkoznak. A tojások termelésére készülő nőstényeknek azonban extra fehérjét tartalmazó étkezésre van szükségük: vérre.
A legjobb esetben is csak egy viszkető, piros púpot hagynak maguk után, ha megcsípnek bennünket.
A szúnyogcsípés azonban gyakran halálos kimenetelű is lehet a rovarok által terjesztett paraziták és vírusok miatt.
Az egyik legveszélyesebb ilyen betegség a malária.
Egy új tanulmány a karbonsavakat azonosította mint az egyik olyan tényezőt, amely miatt a szúnyogok bizonyos emberekhez jobban vonzódnak.
Íme, miért vonzódnak egyes emberekhez jobban a szúnyogok, mint másokhoz. A malária vér útján terjedő betegség, amelyet a vörösvértestekben megtelepedő mikroszkopikus paraziták okoznak. Amikor egy szúnyog megcsíp egy maláriával fertőzött embert, a vérrel együtt felszívja a parazitát is. Miután a szúnyog gyomrában kifejlődött parazita „a nyálmirigyekbe vándorol, majd amikor a szúnyog ismét vérrel táplálkozik, egy másik emberi gazdatest bőrébe kerül vissza” – mondta Conor McMeniman, a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health és a baltimore-i Johns Hopkins Malária Kutatóintézet molekuláris mikrobiológia és immunológia docense.
A maláriát az elmúlt évszázadban sikerült felszámolni az Egyesült Államokban a szúnyoghálóknak, a légkondicionálásnak és a vízelvezető rendszerek javításának köszönhetően. A vízben ugyanis a szúnyogok vízi lárvái növekedni tudnak. A betegség ellenben továbbra is veszélyt jelent a világ nagy részén.
A malária még mindig több mint hatszázezer halálesetet okoz évente, főként az öt év alatti gyermekek és a terhes nők körében
– mondta McMeniman, a Current Biology című folyóiratban megjelent új tanulmány vezető szerzője.
Rengeteg szenvedést okoz világszerte, és a tanulmány motivációjának egy része az volt, hogy megpróbáljuk valóban megérteni, hogyan találják meg a maláriát terjesztő szúnyogok az embereket.
McMeniman a Bloomberg posztdoktori kutatóival és a tanulmány első szerzőivel, Diego Giraldo és Stephanie Rankin-Turner doktorokkal együtt az Anopheles gambiae szúnyogfajra összpontosított, amely a Szaharától délre fekvő Afrikában található. Partnerként együttműködtek a zambiai Macha Research Trusttal, amelyet Edgar Simulundu tudományos igazgató vezet.
Nagyon motivált bennünket, hogy megpróbáljunk egy olyan rendszert kifejleszteni, amellyel az afrikai maláriaszúnyog viselkedését egy olyan természetközeli élőhelyen tanulmányozhatjuk, amely tükrözi az afrikai őshazájának sajátosságait
– mondta McMeniman. A kutatók azt is szerették volna, hogy összehasonlítsák a szúnyogok szagpreferenciáit a különböző emberek között, hogy megfigyeljék a rovarok azon képességét, hogy húszméteres távolságon keresztül követik az illatokat, és azt is, hogy a legaktívabb órákban, este tíz és hajnali két óra között tanulmányozzák őket.
Mindezek elvégzésére a kutatók egy korcsolyapálya méretű, átvilágított létesítményt hoztak létre. A létesítmény kerületén hat árnyékolt sátor állt, ahol a vizsgálatban résztvevő rovarok aludtak. A sátrakból a résztvevők leheletének és testszagának illatát tartalmazó levegőt hosszú csöveken keresztül a fő létesítménybe szivattyúzták, ahol azokat párnákra helyezték, felmelegítették és szén-dioxiddal látták el, hogy alvó embert imitáljanak.
A hússzor húsz méteres fő létesítményben lévő több száz szúnyogot ezután az alvó alanyok illatának szagával kényeztették. Infravörös kamerák követték a szúnyogok mozgását a különböző mintákhoz.
A szúnyogokat leginkább a levegőben szálló karbonsavak vonzották, köztük a vajsav, egy olyan vegyület, amely az olyan büdös sajtokban vannak jelen, mint a Limburger. Ezeket a karbonsavakat az emberi bőrön található baktériumok termelik, és általában nem tűnnek fel számunkra.
Míg a karbonsavak vonzották a szúnyogokat, úgy tűnt, hogy a rovarokat elriasztja egy másik, eukaliptol nevű vegyi anyag, amely a növényekben van jelen. A kutatók gyanították, hogy az egyik magas eukaliptolkoncentrációjú minta összefüggésben lehetett az egyik résztvevő étrendjével.
Simulundu szerint nagyon érdekes és izgalmas volt, hogy összefüggést találtak a különböző emberek testszagában jelen lévő vegyi anyagok és a szúnyogok ezen illatok iránti vonzódása között.
„Ez a felfedezés olyan csalétek vagyis csalogató szerek kifejlesztésére nyitja meg a lehetőségeket, amelyeket csapdákban lehet használni a szúnyogok gazdakereső viselkedésének megzavarására, és ezáltal a malária vektorainak megfékezésére azokban a régiókban, ahol a betegség terjed” – mondta Simulundu, a tanulmány társszerzője.
Leslie Vosshall neurobiológus, a Howard Hughes Orvosi Intézet alelnöke és tudományos vezetője, aki nem vett részt a vizsgálatban, hasonlóan lelkes volt. „Szerintem ez egy szuper izgalmas tanulmány” – mondta. „Ez az első alkalom, hogy egy ilyen típusú kísérletet ilyen léptékben a laboratóriumon kívül végeztek el.”
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
