A Kína és Észak-Korea jelentette növekvő fenyegetettség megrengette Japán pacifizmus iránti elkötelezettségét. A kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) kezét sokáig megkötötte a militarizálással szembeni lakossági ellenállás, most viszont a tendencia változni látszik. Kisida Fumio miniszterelnök kormánya jelentősen növelte a katonai kiadásokat, és a fegyveres erők bővítését tűzte ki célul.
Japán a felszínen egyelőre fenntartja a pacifizmus eszméjét, ugyanakkor egyre inkább elfogadhatónak tekinti katonai erő alkalmazását bizonyos körülmények között önvédelemből.
Japán közvetlen szomszédságában szembesül a gazdaságilag és katonailag egyaránt megerősödött Kínával, és a Tajvan körüli konfliktussal, amely kapcsán akár célponttá is válhatnak, hiszen több amerikai bázis mellett a legnagyobb létszámú külföldön állomásozó amerikai haderő is japán földön található. Ha ez nem lenne elég, a szigetország Észak-Korea nukleáris programját is egyre növekvő aggodalommal szemléli.
A bekerítéstől és a nagyhatalmak közötti konfliktusokba való esetleges bevonódástól való félelem eredményeképp nőtt az Önvédelmi Erők megerősítésének és az alkotmány a háborút elutasító és a katonai erők fenntartását tiltó 9. cikkelye felülvizsgálatának társadalmi támogatottsága, mutat rá a BBC brit közmédia. Kisida miniszterelnök kormánya jelentősen megnövelte a katonai kiadásokat, és célja, hogy Japán katonai költségvetése a világ harmadik legnagyobbja legyen, ami továbbra is vitákat vált ki.
Többek szerint a kormány militánsabb fellépése részben abból fakad, hogy hiányzik a nemzeti számvetés Japán történelmi vétkeivel, köztük a második világháborúban játszott agresszív szerepével. A japán iskolákban a második világháború történései közül a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadásokat emelik ki, míg a japán hadsereg más országokban elkövetett bűneiről nem igazán esik szó, így tanulni sem tudnak az új nemzedékek a korábban elkövetett hibákból.
