Súlyos lemaradást próbál behozni a NATO

Fejvesztve próbálja behozni azt a lemaradást a NATO, amelyet a víz alatti fegyverkezésben halmozott fel. Finnország felvétele és Svédország készülő felvétele a szövetségbe ugyanis kiszélesítette a lehetséges frontvonalakat, de új jelentőséget adott a víz alatti hadszíntérnek is.

Magyar Nemzet
2023. 05. 13. 16:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nagyon komoly elmaradást hozott össze a NATO a tengerészeti beruházások és fejlesztések terén. A szövetség a hidegháború után jócskán elhanyagolta például azon képességeinek fenntartását és fejlődését, amelyekkel például a tengeralattjárók ellen tudna védekezni – legalábbis erről beszélt a Newsweek amerikai magazinnak Nick Childs, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézet (IISS) tengerészeti erőkkel és tengeri biztonsággal foglalkozó agytrösztjének vezető munkatársa.

Oroszország eközben az elmúlt években  a tengerészeti beruházásainak nagy részét a csúcstechnológiás tengeralattjáró-flottába irányította. Oroszország tengeralattjáróit széles körben félelmetes erőnek tartják, ezért is próbál most a NATO foggal-körömmel felzárkózni. 

Az elmúlt évtizedben hadrendbe állított új orosz nukleáris és hagyományos tengeralattjárók egész sorára figyelmeztet Ihor Kabanenko nyugalmazott admirális. Továbbra is kérdéses, hogy Oroszország mennyire tartja karban a még nem tesztelt víz alatti flottáját, de minden jel arra utal, hogy a Nyugat kifejezetten óvatos Moszkva képességeivel szemben, például a nukleáris meghajtású ballisztikus rakétás tengeralattjárókkal, a Borei–A osztályú hajókkal. Oroszország víz alatti arzenáljában ott vannak még az atommeghajtású cirkálórakétás tengeralattjárók is, köztük a Jasen-osztályú tengeralattjárók.

Annál is inkább sürget az idő, mert Finnország csatlakozásával és Svédország esetleges felvételével a tengerek alatti hadszíntér ismét kiemelt fontosságúvá vált. A két ország törekvései ugyanis nemcsak Oroszország határait tágítja ki a NATO-val szemben több száz kilométerrel, hanem veszélyezteti a kritikus tengeri bázisainak biztonságát is. A Kola-félsziget, ahol Oroszország kulcsfontosságú Északi Flottáját és nukleáris elrettentőerejének nagy részét állomásoztatja, például mindig is a legfontosabb katonai terület volt – idézi a magazin Mark Grove, a Lincoln Egyetem Tengerészeti Tanulmányok Központjának vezető előadóját.

A szakértő szerint ez az északi-sarkvidéki régió ismét a feszültségek frontvonalává válhat.

Nem kizárt, hogy ez is összefüggésben van azzal, hogy az orosz tengeralattjárók az utóbbi hónapokban a vártnál eltérőbb útvonalakat jártak be. Ben Wallace brit védelmi miniszter április közepén washingtoni látogatása során megjegyezte, hogy az Egyesült Királyság az Atlanti-óceán északi részén, az Ír-tengeren és az Északi-tengeren olyan útvonalakat észlelt, amelyeket békeidőben orosz tengeralattjárók nem tennének meg. Orosz nukleáris meghajtású tengeralattjárókat figyeltek meg például az Egyesült Államok partjainál, a Földközi-tengeren és máshol az európai periférián.

Az elmúlt években a NATO sok időt és energiát fordított a tengeralattjárók elleni hadviseléssel kapcsolatos képességek megújítására. Ennek ellenére még akkora a lemaradás, hogy nehézséget okozhat, hogy még kis számú tengeralattjárót is hosszú ideig nyomon kövessen – igaz, ebben megoszlanak a szakértői vélemények.

Borítókép: A HMS Anson tengeralattjáró Barrowin Furness kikötőben (Forrás: Wikipédia)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.