Új, modernebb utakra lép a Vatikán

Huszonkét év után július elején, Ferenc pápa kezdeményezésére új alaptörvény lép életbe Vatikánvárosi Államban. Lapunknak adott interjújában Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő rámutatott, hogy a vatikáni alaptörvény – más országok alaptörvényével ellentétben – nem egy nép érdekét szolgálja, hanem egy hivatalnak az érdekeit, nevezetesen a római pápát. A Vatikán jogrendjén túl a Róma szívében elhelyezkedő ország működésébe is betekintést nyerhettünk.

Tusnádfürdõ, 2022. július 22. Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértõ a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen az erdélyi Tusnádfürdõn 2022. július 22-én. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

– A Vatikánvárosi Állam is rendelkezik minden olyan szervezettel, amely a független államok sajátja?

– Természetesen a Vatikánváros rendelkezik minden „kötelező” állami funkcióval és jellegzetességgel. Van saját rádiója, vasútállomása, bélyeget ad ki, valamint saját pénzt, zászlója, címere is van.  Mindezeken túl saját jogrendje is van, 1929-ben XI. Piusz kiadta a Vatikánvárosi Állam első alaptörvényét, amely egészen 2000-ig hatályban maradt. Ekkor II. János Pál pápa egy új alaptörvényt adott az államnak. Erre azért volt szükség mert nyolcvan év alatt jelentős változások mentek végbe a világban és az egyházban: megtörtént a II. Vatikáni Zsinat, majd a pápa 1983-ban új egyházi törvénykönyvet adott ki. Olyan jelentőségteljes változások következtek be az egyház életében, amelyeknek érvényesülni kellett a Vatikánvárosi Állam működésében és jogi alapjában is.

– Miért volt szükség újabb reformra huszonkét év után? Mi indokolta egy újabb alaptörvény elfogadását? 

– A Vatikán nem indokolta meg újabb reformok bevezetését, egyszerűn csak közzétették az új alaptörvényt. A kommentárokban azt lehet olvasni, hogy 2000 óta is számos változás történt, ami a Vatikánvárosi Állam működését is érintette. Ezek elsősorban a pénzügyi átláthatóságra és a visszaélések elleni küzdelemre vonatkoznak, valamint a saját igazságszolgáltatási rendszert is érintik.

– Milyen újdonságokat vezet be az új alaptörvény?

– Nagyon sok újdonságot abban az értelemben nem találunk, hogy Vatikánváros Államnak továbbra is az az alapja és célja, hogy a római pápa tevékenységét segítse, az Apostoli Szentszéknek otthont adjon. Ez egy funkcionális állam, nem valamilyen népnek, nemzetnek az életét szervezi meg, hanem a római pápa tevékenységét hivatott kiszolgálni, éppen ezért nem kell meglepődni, hogy a modern demokráciákban megszokott hatalommegosztás elvét itt nem követik. Így a törvényhozói, a végrehajtói és az igazságszolgáltatási hatalom a római pápa kezében összpontosul.

– Kiket delegált a pápa a különböző hatáskörök gyakorlására?

– Három különböző testületnek delegálja a hatalom gyakorlását. A törvényhozói hatalmat a Vatikánvárosi Állam pápai bizottsága gyakorolja, amelynek a tevékenységét az államtanácsosok testülete segíti. Ők készítik elő technikailag az elfogadandó jogszabályokat. A bizottság a kisebb jelentőségű jogszabályokat elfogadja, a nagyobb horderejű kérdéseket, mint például az alaptörvény módosítását, a pápa elé terjeszti elfogadásra. A végrehajtó szerv a kormányzóság, amelynek az elnöke személyében megegyezik a pápai bizottság elnökével. A bírósági rendszert az új alaptörvény nem részletezi különösebben, hiszen erre vonatkozóan külön jogszabály létezik, így az alaptörvény csupán utal rá.

– Mi vonatkozik a Vatikán külterületeire?

– Újdonságot jelent a 2023-as alaptörvényben, hogy beleírják azt, ami eddig is magától értetődő volt, hogy tudniillik mi az államcél. A római pápának segítése, az Apostoli Szentszék szuverenitásának az alátámasztása. Ugyanakkor azt is beleírják, hogy az állam szervei gyakorolják a hatalmat a Vatikánvárosi Állam területén, illetve azokban az épületekben, amelyek a Vatikánon kívül találhatók, de a Szentszékhez tartoznak és úgynevezett területen kívüli jogokat és mentességeket élveznek.

Ezek a Rómában található különböző extraterritoriális, azaz területen kívüli épületek, amelyek a Szentszék birtokát képezik, de Olaszország területén vannak. Ezek közé tartozik egyébként a Castel Gandolfóban található pápai nyaraló is, aminek a területe nagyobb, mint maga a Vatikánváros.

Az új alaptörvénybe beleírták, hogy a hatalmat a Szentszék eme Vatikánon kívüli birtokain is a Vatikánvárosi Állam szervei gyakorolják. Ez eddig nem volt így írásba foglalva, de a gyakorlatban így érvényesült.

– Milyen újdonságok lépnek életbe a jogrendre vonatkozóan?

– Az új alaptörvény azt is rögzíti, hogy a Vatikánvárosi Állam jogrendje elkülönül a Szentszék meg a Római Kúria egyéb intézményeitől. Ez magától értetődő, vélhetően eddig ezért nem szerepelt benne. Valóban van némi újdonság a Vatikánvárosi Állam pápai bizottságára vonatkozóan. A törvényhozó testület összetétele ugyanis mindeddig a pápa által öt évre kinevezett bíborosokból állt, most viszont ez a megfogalmazás ki lett egészítve azzal, hogy bíborosokból és „más tagokból” áll, akiket szintén a pápa nevez ki. A más tagok megjelölés nyitott arra, hogy esetleg nem bíborosi méltóságú püspököket nevezzen ki, vagy például egyszerű papokat, szerzeteseket vagy akár világi híveket is. A pápa ilyeténképpen tágítja ennek a testületnek az összetételét, bevonva azokat, akiket szakértelmük, kompetenciájuk, hozzáértésük függvényében alkalmasnak tart a feladat elvégzésére.

– A költségvetésre is vonatkoznak a reformok?

– Az új alaptörvény módosításokat léptetett életbe az állami költségvetés elfogadási menetében is. Beépítettek egyfajta költségvetési féket, amelynek értelmében a költségvetésnek és a zárszámadásának is egyensúlyban kell lennie. Mind az előzetes költségvetést, mind a zárszámadást a Vatikánvárosi Állam Pápai Tanácsa készíti elő és dönt róluk, majd ezt követően a szentatya elé terjeszti jóváhagyásra.  Az előző, 2000-es alaptörvény még azt írta elő, hogy a pápai bizottság jóváhagyja a költségvetést és a zárszámadást, majd pedig bemutatja a római pápának, méghozzá a pápai államtitkárságon keresztül. 2000-ben II. János Pál pápa úgy határozott, hogy a bizottság hagyja jóvá, majd ezt követően csak be kell mutatni neki. A jelenlegi alaptörvény visszatér az 1929-es gyakorlathoz, hiszen ott is az szerepelt, hogy a költségvetést és a zárszámadást a római pápa hagyja jóvá. 

– Vannak változások az igazságszolgáltatás területén?

– Az előző alaptörvényben szerepelt a Vatikánváros polgárai, az ott lakó és dolgozó személyek számára is rendelkezésre álló közigazgatási bíráskodás: ha valaki sértve érezte magát az állam intézkedése révén, akkor bírósághoz fordulhatott. Ez most így nem szerepel az új szövegben. Ugyancsak hiányzik az új alaptörvényből az Apostoli Szék munkaügyi hivatalának illetékessége. Az előző alaptörvényben szerepelt, hogy a munkaügyi kérdésekben nemcsak  a Szentszék hivatalainak munkatársai, hanem a Vatikánvárosi Állam dolgozói is az Apostoli Szék munkaügyi hivatalához fordulhattak.  Ez a cikk az új alaptörvényben nem szerepel. 

– Hogyan változik a pápai államtitkárság szerepe?

– Némiképp csökken a befolyása és szerepe. Ugyanis kikerül belőle a 2000-es alaptörvény 6. cikke, ami előírta, hogy a nagyobb fontosságú kérdésekben a Vatikánvárosi Állam pápai bizottsága a pápai államtitkársággal egyeztetve jár el.

Ez most teljes egészében eltűnik az alaptörvényből, tehát a Vatikánváros fontosabb ügyeinek az intézésébe nem kell bevonni a pápai államtitkárságot. Ugyanakkor a Vatikánvárosi Állam képviseletét a nemzetközi kapcsolatokban továbbra is a pápai államtitkárság látja el

 Ám az új alaptörvény bevezeti, hogy Vatikánvárosi Állam kormányzósága a jövőben részt vesz ebben a külső képviseletben. Ezek elsősorban a technikai jellegű nemzetközi szervezetek és megállapodások vonatkozásában releváns, tehát amelyek kifejezetten az állami működéssel kapcsolatosak (például az Egyetemes Postaegyesület, a Nemzetközi Távközlési Egyesület, az Intelsat vagy éppen az Interpol). Ugyancsak a kormányzóság tárgyal az állam különböző közműszolgáltatásainak biztosításával, illetve ellátásával kapcsolatos ügyekben a „külföldi”, tehát jobbára olasz szervekkel.

Borítókép: Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő (Fotó: MTI/Veres Nándor)