Az Egyesült Államok leggazdagabb államában él a legtöbb ember az utcán – és nem a kellemes idő miatt vándorolnak oda – írja a Világgazdaság.
A jövedelemkülönbségek és a magas lakhatási költségek teszik hajléktalanná az embereket Kaliforniában, ahol az idősebbek és a színes bőrűek a leginkább veszélyeztetettek – derült ki az 1990-es évek közepe óta készült legátfogóbb kutatásból.
Kaliforniában él az összes amerikai hajléktalan harminc százaléka annak ellenére, hogy az állam csupán az ország teljes népességének tizenkét százalékát adja.
A University of California San Francisco jelentéséből kiderül, több mint százhetvenegyezer hajléktalan él Kaliforniában – bő kétszer annyi, mint a második helyen álló New York államban. A vg.hu arról számol be, hogy Kalifornia GDP-je tavaly megközelítette a háromezer-hatszázmilliárd dollárt, amellyel önálló államként a világ ötödik legnagyobb gazdasága lenne, megelőzve Indiát és az Egyesült Királyságot.
A legtöbben a munkájuk elvesztése miatt kerülnek utcára.
A gazdasági periférián élő, magas lakhatási költségekkel, alacsony jövedelemmel és kevés megtakarítással rendelkezők számára nincs sok alternatíva. A jövedelem elvesztése vagy a munkaidő csökkenése sok, a gazdasági periférián élőt taszított hajléktalanságba – idézte a tanulmányt az ABC News.
A megkérdezettek huszonkét százaléka nevezte meg a keresete elvesztését vagy csökkenését a hajléktalansága indokaként. Tíz százalékuk egyéb okból, például egészségügyi kiadások vagy az élelmiszerárak növekedése miatt nem volt képes lakbért fizetni, ezért veszítette el az otthonát. Nyolc százalék pedig a lakbérek emelkedése miatt került utcára.
A Világgazdaság azt is megírta, a felmérésből még valami kiderült: a hajléktalanná válásuk előtti utolsó hat hónapban az érintettek átlagos bevétele havi kilencszázhatvan dollár volt, amelynek több mint harminc százalékát elvitte a lakbér. (Egy dollár 339,3 forint.)
A gazdasági, egészségügyi és szociális problémák gyakran elválaszthatatlanok egymástól. A kutatásban részt vevők egy része baleset, betegség vagy amiatt veszítette el az állását, mert egy családtagjáról kellett gondoskodnia. A megkérdezettek tizenhárom százalékának kellett lemondania a lakhatásról kábítószerezés miatt, tizenegy, illetve kilenc százalékának pedig azért, mert közeli hozzátartozója vagy ő maga beteg vagy munkaképtelen lett. Sokan számoltak be arról, hogy
hátrányos megkülönböztetésben részesültek a munkaerőpiacon a fogyatékosságuk, a bőrük színe, a bevándorlói státuszuk vagy a nyelvismeret hiánya miatt.
Ez kevesebb munkalehetőséget, csökkentett munkaidőt, alacsonyabb bért jelentett, és néha még azt a pénzt sem kapták meg, amit ígértek nekik.
