Biden döntésén múlhat az új NATO-főtitkár személye

„Nem álláshirdetésre jelentkezem” – fogalmazott Mette Frederiksen dán miniszterelnök, amikor arról faggatták, hogy a NATO-főtitkári pozíció miatt érkezett-e a Fehér Házba Joe Biden elnökhöz. Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusa, ny. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó egyfajta „ismerkedés” lehet, és ha Biden szimpatikusnak és alkalmasnak találja, akkor a vilniusi csúcstalálkozón, másokat megelőzve ajánlhatja a dán politikust a posztra. Ám szerinte Ben Wallace brit védelmi miniszter esetleges jelölésére is érdemes figyelni.

Washington, 2023. május 29. Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Ház Roosevelt termében, miután Kevin McCarthy-val, a Képviselõház elnökével véglegesítette az elõzõ napon megkötött egyezséget az Egyesült Államok államadósság-plafonjának megemelésérõl 2023. május 28-án este. A demokraták vezette Fehér Ház és a Képviselõházat vezetõ republikánusok között hetek óta tartó kiélezett tárgyalások tétje az államadósság-plafon megemelése volt, aminek hiányában az Egyesült Államok június elejétõl nem lenne képes törleszteni lejáró államadósságát. MTI/AP/Manuel Balce Ceneta Fotó: Manuel Balce Ceneta

A Fehéz Házban találkozik hétfőn Mette Frederiksen dán miniszterelnök Joe Biden amerikai elnökkel. A Reuters hírügynökség olyan találgatásokra hívta fel a figyelmet, hogy az adminisztráció arra használja majd a látogatást, hogy megvizsgálja, alkalmas-e a dán politikus arra, hogy ő legyen a NATO első női főtitkára.

„Nem álláshirdetésre jelentkezem. Meghívást kaptam Biden elnök úrhoz, amit már nagyon várok” – fogalmazott Frederiksen. Noha korábban mint mondta nem jelölteti magát NATO-főtitkárnak, nem állította, hogy nem érdekli a poszt.

Mint ismert Jens Stoltenberg, a NATO jelenlegi főtitkára legkésőbb októberben távozik a posztról, amelyet 2014 óta tölt be. Noha Stoltenberg ciklusát többször is meghosszabbították, sőt a politikai és katonai szövetség kérte, hogy vállaljon még egy évet, a norvég politikus bejelentette, hogy hazája jegybankelnökeként fog szolgálni a következő években.

Chi è la premier danese Frederiksen in pole per la guida della Nato https://t.co/LwrNeAnmEg pic.twitter.com/EVUdEhNxIE

— Affaritaliani.it (@Affaritaliani) June 5, 2023

– A főtitkár mindig európai, amely történelmileg alakult így, hiszen a NATO megalakulása során az amerikaiak ragaszkodtak a két hadászati parancsnokság vezetéséhez, így amikor 1952-ben létrejött a NATO-főtitkárság, akkor a brit Hastings Ismay tábornok került annak az élére, aki előtte a brit nemzetközösségi kapcsolatokért felelős  miniszterként is szolgált – magyarázta lapunk megkeresésére Szenes Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) professzor emeritusa, ny. vezérezredes, a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) elnöke.

A NATO korábbi vezetői között: három- három brit és holland, kettő belga és egy-egy olasz, német, spanyol, dán és norvég található.

Szenes Zoltán kiemelte, hogy a hatvanadik NATO-csúcstól, 2009-től kezdődően már nem védelmi- vagy külügyminiszterek, hanem korábbi miniszterelnökök (elsőként Anders Fogh Rasmussen volt dán miniszterelnök) töltik be a tisztséget, mindezzel „emelve a pozíció fontosságát”.

Az NKE professzor emeritusa megjegyezte, hogy már egy ideje „terjeng az a pletyka”, hogy női főtitkár jönne – utalt Kolinda Grabar-Kitarovic volt horvát köztársasági elnökre, valamint Ursula von der Leyen korábbi német védelmi miniszter, jelenlegi európai bizottsági elnökre. Azonban az utóbbi időben nincsenek információk a jelölésükről, így jelölésüket nem tartja valószínűleg az NKE professzor emeritusa.

A 45 éves szociáldemokrata Frederiksen 2019-ben, minden idők legfiatalabbjaként lett Dánia miniszterelnöke, és a Reuters-nek nyilatkozó diplomaták szerint komoly esélyesnek tűnik Stoltenberg helyére, mind korábbi tisztségeit, mind nemzetiségét figyelembe véve.

Prime Minister Mette Frederiksen has arrived in Washington DC. Tomorrow, she will be welcomed at the White House by President Biden. pic.twitter.com/oW5lMsAkW4

— Statsministeriet (@Statsmin) June 4, 2023

Frederiksen potenciális jelöltségének előnye tehát egyrészt az, hogy a NATO „szeret” európai és az utóbbi időben észak-európai főtitkárt választani. Elemzők szerint ennek oka, hogy az ő elfogadottságuk a tengerentúlon, a nemzetközi közösségben és az európai szövetségesek körében is magasabb. Hozzátéve, hogy jellemzően az Oroszországhoz fűződő viszonyuk is mérsékeltebb, mint a volt keleti blokk országai közül többeknek, amely a jelen háborús közegben az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének kulcsfontosságú az eszkaláció elkerülése érdekében.

Ám a dán politikus lehetséges jelöltségének legfőbb akadálya, hogy Dánia régóta lemaradásban van a védelmi kiadások terén, és nyomás alá került, hogy a katonai kiadásokat a GDP két százalékára emelje, ami a NATO-tagállamok egyik legfontosabb célja.

 Igaz, a miniszterelnök centrista kormánya éppen decemberben hozta előre három évvel, 2030-ra ezen teljesítési cél elérését. Sőt, a múlt héten bejelentette, hogy a következő tíz évben jelentős védelmi beruházásokat hajtanak végre, és növelik az Ukrajnának nyújtott katonai segély mértékét.

Szenes Zoltán szerint az, hogy a dán miniszterelnök most Joe Biden elnökhöz látogat, könnyen lehet, hogy az „ismerkedést” és „puhatolózást” szolgálja, hiszen, ahogy arra Jaco Kaarsbo, az EUROPA agytröszt biztonsági és védelmi elemzője is felhívta a figyelmet, az orosz–ukrán háborúig Frederiksennek „nem igazán volt nemzetközi profilja”, ám ez a háború után megváltozott, hiszen az invázió óta háromszor látogatott Ukrajnába.

Joe Biden har inviteret Mette Frederiksen til Det Hvide Hus https://t.co/YBy088nwbU pic.twitter.com/b8xuX1dFhx

— TV 2 Politik (@tv2politik) September 15, 2022

Dánia jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújt Kijevnek, ukrán pilótákat képeznek, és az amerikai F-16-os vadászgépek szállításában is nyitottságot mutatott.

Erős pozíciót foglal el ugyan Dániában, de megosztja a lakosságot. Sokan úgy látják, hogy túlságosan domináns és hataloméhes

– mondta Frederiksenről Hans Engell volt dán védelmi és igazságügyi miniszter a Reutersnek. „Ő egy kemény nő és nagyon ambiciózus. Szerintem igent fog mondani, ha úgy érzi, hogy a NATO-országok össze tudnak fogni körülötte, persze különösen akkor, ha Biden felkéri” – tette hozzá Engell.

– Ideális esetben a NATO-csúcson döntenek a NATO-főtitkár személyéről – a következő csúcs július 11–12-én lesz Vilniusban –, de előfordult már, hogy külügyminiszteri értekezleten vagy Észak-atlanti Tanács ülésén döntöttek erről – mondta Szenes Zoltán. Hozzátette: hogy ha Biden alkalmasnak találja Frederiksent, akkor ajánlhatja a posztra.

Sőt Stoltenberg megválasztásának körülményeiből kiindulva azt is fejtegette, hogy ha Washington gyorsan döntésre kíván jutni, akkor jelöl valakit, mielőtt még az európai uniós vezető tisztségviselők jelentkeznének a főtitkári pozícióra.

Ahogy arra az MHTT elnöke is emlékeztetett, 2009-ben Anders Fogh Rasmussent „nehezen” tudták megválasztani a NATO-főtitkári tisztségre, az akkori Dániában történt Korán-égetések miatt. Akkor Törökország nem akarta őt elfogadni, és hosszas tárgyalások és egyeztetések kellettek ahhoz, hogy végül dán politikus léphessen a tisztségre.

Szenes Zoltán szerint a női jelöltek mellett a volt brit védelmi miniszterre, Ben Wallace-ra is érdemes lehet figyelni. A konzervatív politikus lényegében már „be is jelentkezett” a posztra, februárban mint fogalmazott: „Régóta szolgálok védelmi miniszterként, ami nagyszerű, de természetesen a NATO-ban is remek lenne dolgozni”.

Szenes Zoltán szerint a brit jelölt mellett szól, hogy ugyan az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót, megválasztása mégis azt az üzenetet hordozná, hogy „Európához tartoznak, itt maradtak és erősek”.

Hozzátette: A britek élen járnak Ukrajna támogatásában és a brit–amerikai stratégia kapcsolatok egészen más szintet képviselnek, mind a dán–amerikai.

Csütörtökön Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyancsak látogatást tesz Joe Biden amerikai elnöknél a Fehér Házban.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Ház Roosevelt termében 2023. május 28-án este (Fotó: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta)